Portfólió

Ha megismertük az alapvető pénzügyi termékeket, akkor alapvető lehet a felismerés, hogy szabadon kombinálhatjuk őket. Ezáltal építünk egy saját portfóliót, azaz többféle pénzügyi terméket (részvényt, kötvényt, befektetési alapot) fogunk egyszerre birtokolni. A portfólió szó sok területen használatos, pénzügyekben egyfajta „kosarat” jelent, ami a befektető által birtokolt különböző típusú (hozamú, kockázatú stb.) értékpapírokat és más befektetési eszközöket tartalmaz. A portfólió létrehozásának az elsődleges célja a kockázatmegosztás. Fontos leszögezni, hogy nem létezik egyetlen kívánatos, optimális portfólió, amit mindenki birtokolni szeretne. Az optimális portfólió egyénenként más és más, és általában az alábbiaktól függ: a megtakarítás célja, a befektetés tervezett időtartama, az elviselt kockázat mértéke.


Megtakarítás céljának meghatározása
Első lépésben fontos, hogy tisztában legyünk vele, miért is takarítunk meg. Mire rakjuk félre a pénzt, mik a céljaink vele? Ugyanis ennek van a legnagyobb jelentősége egy portfólió kialakításakor. Más portfóliót kell ugyanis kiépítenie egy középkorú, nyugdíjas éveire takarékoskodó házaspárnak, mást egy családapának, akinek 3 év múlva egyetemre megy a lánya és mást egy házaspárnak, akik nyáron üdülni készülnek a félretett pénzből. Ha egyértelműen tisztában vagyunk megtakarításunk céljával, könnyen megbecsülhetjük, hogy mennyibe fog az kerülni nekünk. Ha nyugdíjas éveinkre készülünk, akkor tudunk mondani egy havi összeget, amely a megélhetéshez, valamint az esetleges hobbik űzéséhez (utazás, sport, stb.) szükséges. Amennyiben gyermekünk egyetemre készül, tájékozódjunk, hogy mennyibe kerül majd az oktatás, esetlegesen a kollégium, albérlet. Ha nyaralni készülünk, esetleg autóvásárlást tervezünk annak az összegét is ismerjük előre. Ezek után könnyen meg tudjuk mondani, hogy mennyi pénzre lesz szükségünk a jövőben céljaink megvalósításához. Azt is fontos mérlegelni, hogy egy összegben lesz-e szükségünk a pénzre (például nyaralás, autóvásárlás esetén), vagy valamilyen rendszeres jövedelem, úgynevezett „járadék” formájában (például nyugdíjas évek, gyermek taníttatása).

A befektetés tervezett időtartama
Az előbbiekből nagyjából következik a befektetés tervezett időtartama is, azaz, hogy milyen hosszú időre szeretnénk befektetni félrerakott pénzünket. A fenti példáknál maradva középkorú ember lévén nyugdíjas éveinkre takarékoskodva egyértelműen hosszú távban gondolkodunk (akár több évtizedben is). Amennyiben gyermekünk 3 év múlva készül egyetemre akkor középtávú befektetésben gondolkozunk. Ha pedig jövőre készülünk egy nyaralásra, esetleg autóvásárlásra, akkor egyértelműen rövidtávra tervezünk. A befektetés időtartamának meghatározása nem nehéz feladat, azonban sokan elfelejtik mérlegelni ezt. Ebből is következik ugyanis a következő bekezdésben tárgyalt vállalt kockázat mértéke. Hüvelykujjszabályként elmondható, hogy minél hosszabb időre tervezzük megtakarításunkat, annál nagyobb kockázatot szabad vállalnunk.

Az elviselt kockázat mértéke
A harmadik nagyon fontos dolog, hogy tudjuk, mekkora kockázatot vagyunk hajlandóak vállalni. Ez részben következik az előző kettőből, részben pedig kockázattűrő képességünktől függ. A vállalt kockázat úgy is megfogalmazható, hogy mekkora veszteséget vagyunk képesek elviselni egy bizonyos időtávon belül. Ebből nyilvánvalóan az következik, hogy ha rövid idő múlva szükségünk lesz a befektetett pénzünkre, akkor csak kis kockázatot célszerű vállalni. Ha középkorú megtakarító lévén nyugdíjas éveinkre spórolunk, akkor nagyobb kockázatot is vállalhatunk. Kevésbé érint minket majd érzékenyen, ha az egyik évben például 20%-kal csökken befektetésünk értéke, míg ha a rá következő 2 év alatt megduplázódik. Létezik egy hüvelykujjszabály, ami megmutatja, hogy ha nyugdíjas éveinkre takarékoskodunk, akkor milyen arányban kell kockázatos eszközöket tartanunk portfóliónkban. Eszerint életkorunknak megfelelő hányadot kockázatmentes eszközökbe célszerű fektetni, a fennmaradó részt pedig részvényekbe. Ha tehát valaki 35 éves, akkor 35%-ot kincstárjegybe, bankbetétbe, míg a fennmaradó 65%-ot részvényekbe fektetné ez alapján. Ahogy közeledünk a befektetés tervezett időpontjának vége felé, úgy érdemes átrendezni portfóliónkat, és csökkenteni a kockázatos eszközök arányát.

Alportfóliók
A fent felsorolt 3 kérdés megválaszolása egy támpontot ad a hozzánk illő portfólió kialakításához. Nem kell feltétlenül ahhoz ragaszkodnunk, hogy minden vagyonunkat ugyanarra a célra szolgáló portfólióba fektessünk. Ilyenkor kialakíthatunk úgynevezett alportfóliókat. Nyugodtan takarékoskodhatunk egyszerre nyugdíjas éveinkre, és spórolhatunk egy 1 év múlva esedékes családi nyaralásra. Ilyenkor a 2 külön célra félretett pénzt érdemes külön alportfólióba helyezni, és több kockázatot vállalni a hosszú távra tervezett befektetéssel, míg kevesebbet a nyaralásra spórolt pénzzel.