A nyugdíjpénztári korlátozások hatása a magyar részvényekre

Július 23-án fogadták el azt a jogszabályt, mely szerint a nyugdíjpénztáraknak egy portfóliónként meghatározott érték alá kell csökkenteniük devizás kitettségüket. A nyugdíjpénztárak által kezelt vagyon hatalmas, a devizás kitettség csökkentése pedig azt jelenti, hogy ennek egy része a magyar részvénypiacra áramlik majd, felhajtva ezzel a részvényárakat.

Mit mond ki a jogszabály?
A július 23-án elfogadott jogszabály kimondja, hogy a növekedési portfólióban maximálisan 35%, a kiegyensúlyozottban 20%, míg a klasszikusban 5% lehet a nem forintban denominált eszközök aránya, vagyis a külföldi részvények, kötvények, befektetési jegyek. A jogszabályi követelménynek a klasszikus és kiegyensúlyozott portfóliók esetében 2009.12.31-ig kell megfelelni. A növekedési portfóliók esetében 2009.12.31-ig 45% alá kell csökkenteni a devizás eszközök arányát, míg 2009.09.30-ig 35% alá. Azt is fontos megjegyezni, hogy a devizakitettség csökkentésére a jogszabály szerint nem elfogadott a derivatív (például forward) ügyletekkel történő fedezés. Egyelőre nem lehet pontosan tudni az egyes pénztárak devizás eszközeinek arányát, a tájékoztatóban azonban meg vannak határozva kitűzött célértékek. Ebből lehet következtetni, hogy az egyes portfóliókon belül a vagyon hány százalékát teszik ki a nem forintban denominált eszközök. Nem hozták még nyilvánosságra továbbá az egyes portfóliókban kezelt vagyon nagyságának második negyedéves adatait sem, ami tovább nehezíti a becslést (első negyedév végi adatokkal dolgozunk). Az 5 legnagyobb magánnyugdíjpénztárnál – amely az összes magánnyugdíjpénztárban kezelt vagyon körülbelül 85%-át kezeli – kiszámoltuk, hogy mennyivel kellene csökkenteni az egyes portfóliókban a devizás kitettséget. (Az Aegon és az Allianz magánnyugdíj-pénztárának egyik portfóliója sem lépi túl jelenleg a limitet, ezért a diagramon nem szerepelnek.)



Ha összeadjuk ezeket a számokat (vagyis a különbségeket), akkor azt kapjuk eredményül, hogy körülbelül 150 milliárd (!) forintnak kell a magyar részvény- és kötvénypiacra áramlania. És hogy ennek nagy része miért nem a kötvénypiacra áramlik majd? A nyugdíjpénztárak portfóliójában már most is a magyar államkötvények testesítik meg a kockázatmentes, alacsony kockázatú részt, csak kevés nemzetközi kötvényt tartanak. Az egyes portfóliókat pedig jogszabály kötelezi a minimális részvényhányadra (kiegyensúlyozott esetében 10%, növekedési esetében 40%). Tehát jogosan feltételezhetjük, hogy a 150 milliárdból legalább 130 milliárd a magyar részvénypiacra fog áramlani. Ez pedig nem kevesebb, mint körülbelül 6 napi teljes BÉT forgalom, vagy az 5 blue chip kapitalizációjának (csak a közkézhányaddal számolva) az 5%-a.



Elképzelhető, hogy ez a hatás nem azonnal fog jelentkezni, mert a pénztárak nagy része valószínűleg az új befizetésekből fog magyar részvényeket vásárolni, de a végeredmény ebben az esetben is ugyanaz lesz.

Lengyelország példája
Az árfolyamok felhajtása jól megfigyelhető volt például a lengyel magánnyugdíj-pénztárak kialakítása idején.1999 januárja és 2000 márciusa között a lengyel WIG20 index több mint 40%-kal teljesítette felüll a magyar BUX indexet. Az alábbi ábra a BUX index és a WIG20 index kumulált hozamát mutatja 1999.januártól 2000.augusztusig:



Ez a hatás azonban hosszabb távon nemcsak, hogy eltűnt, de károsan hatott, ugyanis a WIG20 index BUX-hoz képest számított többlethozama negatívba fordult 2003 év végéig. Ha megnézzük az előbbi ábrát hosszabb távon, a jelentős fordulat szembetűnő:



Az is megfigyelhető, hogy a BUX index az elmúlt másfél hónapban már felülteljesítette a lengyel WIG20 indexet jelentősen, a CETOP20 indexet pedig kevéssel. Azt egyelőre nehéz megmondani, hogy ez a hatás már a nyugdíjpénztári vásárlásoknak köszönhető-e, vagy csak a befektetők várakozásainak. Az alábbi ábra a BUX, a WIG20, illetve a CETOP20 index forintban számolt kumulált hozamát mutatja 2009.július 23-tól:



Mi a helyes stratégia?
Annak ellenére, hogy a részvényárak március óta töretlenül emelkednek, a magyar piacon valószínűleg még tovább fog tartani a lendület, és a BUX index felül fogja teljesíteni régiós társait. Ahogy láthattuk, a lengyel piacon körülbelül 1 év alatt zajlott le a folyamat, utána következett a csökkenés, és a régiós indexek alulteljesítése. Valami hasonlóra számíthatunk itthon is, így érdemes most növelnünk magyar részvénykitettségünket. Aki jelenleg külföldi közép-kelet-európai részvényeket birtokol, érdemes lehet azok helyett magyar blue chipeket vásárolni. Aki magánnyugdíjpénztár-tag, érdemes lehet elgondolkoznia 1 év múlva portfólióváltáson is. Amennyiben növekedési portfólióban van jelenleg, akkor megéri körülbelül 1 év múlva (ahol félévente lehet portfólióváltás, 2010 június végén) átmenni klasszikus portfólióba, és kivárni, amíg „helyreáll a rend” a régiós piacok között. Ha mégsem váltunk portfóliót, akkor elgondolkozhatunk 1 év múlva határidős BUX eladáson is, fedezve ezzel magunkat a kockázat ellen, amikor várhatóan alulteljesítők leszünk a régióban.

Szofisztikáltabb megoldás, ha valaki csak a „spreadet”, azaz a BUX és valamelyik régiós index közötti különbséget akarja bezsebelni az elkövetkező 1 évben. Ennek megvalósítása azonban nem könnyű. Ez úgy lenne lehetséges, hogy megvesszük a BUX indexet, ezzel egyidőben pedig shortoljuk (vagyis rövidre eladjuk) valamelyik külföldi indexet. A magyar piacon egyelőre csak certifikát formájában tudunk külföldi indexet shortolni, mégpedig a német DAX-ot. Ezzel azonban vigyázni kell, jelenleg csak turbo short certifikát (Erste DAX TS 04, Erste DAX TS05) elérhető, ami tőkeáttételt jelent. Így a helyes arányt is ki kellene számolni, továbbá ezt az arányt folyamatosan, vagyis dinamikusan változtatni kellene az árváltozások függvényében. Csak profi befektetőknek ajánljuk ezt a stratégiát.

Hogyan tudjuk megvenni a BUX indexet?
Többféle megoldás létezik arra, hogy miképp fektethetünk a BUX indexbe. Először is megvehetjük az egyedi részvényeket. Előző írásunkban már esett arról szó, hogy a BUX index 96%-át 5 részvény alkotja: OTP, MOL, MTELEKOM, RICHTER, EGIS. Tehát ha megvásároljuk ezt az 5 blue chip részvényt, akkor közelítőleg lekövetjük vele a BUX indexet. Amennyiben rajtunk keresztül nyit Netbroker számlát partnerünknél, akkor kedvezményes 0,3%-os jutalékkal kereskedhet részvényekkel!.

Másik megoldás, ha az OTP alapkezelő által kibocsátott BUX ETF-et vesszük meg. Alacsony költség mellett fektethetünk így a BUX indexbe. Amire érdemes azonban figyelni, hogy a vételi és eladási árak közötti különbség (spread) elérheti akár 0,5%-ot is.

Vehetünk passzívan kezelt indexkövető befektetési alapokat is. Ezek általában alacsonyabb költséggel működnek a hagyományos részvényalapoknál (a passzív portfóliókezelési stratégia miatt). Partnerünknél, a Hozam Plazan elérhető indexkövető alapok: CIB Indexkövető Részvény Alap, Erste Nyíltvégű Hazai Indexkövető Részvény Befektetési Alap, ING Indexkövető Részvény Befektetési Alap. A befektetési alapok rangsorából is kiolvasható, hogy ezen alapok bétája közelítőleg 1, azaz tényleg jól követik a BUX indexet. Jelenleg a Hozam Plazan kapható indexkövető alapok közül az ING Indexkövető Részvény Befektetési Alap a legjobb a netfolio.hu minősítése szerint.

Végül még egy megoldás, melyről korábbi cikkünkben már írtunk: megvehetjük a BUX indexet határidőre is. A legközelebbi lejárat a decemberi (BUX0912). Ezzel azonban vigyázzunk, mert nem kell rögtön kifizetni az ügylet értékét, csak egy meghatározott összegű letétet (jelenleg 30.000 forint / kontraktus), ez pedig tőkeáttételes pozíció létrehozására csábíthat! Netfolio.hu-n keresztül nyitott Netbroker számlával kedvezményes költségek mellett (200 Ft/kontraktus) kereskedhet a határidős BUX index-szel.