Kötvények

Mindannyian adtunk már kölcsönt valakinek. Baráti kölcsönökről általában nem készül papír. Nagyobb összeget viszont már mi is csak akkor adunk kölcsön, ha a feltételek írásban rögzítettek. A kötvények hitelviszonyt, azaz kölcsönt megtestesítő értékpapírok, amik az adott kölcsön feltételeit rögzítik írásban.

Egy 10.000 forint névértékű, 5 éves futamidejű kötvény vásárlásakor például 10.000 forint kölcsönt nyújtunk a kötvény kibocsátójának 5 évre. Ő a futamidő alatt erre kamatot fizet nekünk, és a futamidő végén (általában egy összegben) a névértéket is visszafizeti. Ritka esetekben előfordulhat, hogy a névértéket több összegben, a futamidő közben fizetik. Ez esetben a későbbi kamatokat természetesen már csak a fennmaradó tartozás után kapjuk.


Csoportosítás
Kibocsátó szerint megkülönböztetünk vállalati kötvényeket, államkötvényeket és önkormányzati kötvényeket. A vállalati kötvényeket egy vállalat bocsátja ki forrásbevonás céljából, az államkötvényeket az állam, az önkormányzati kötvényeket pedig értelemszerűen önkormányzatok. A vállalati és önkormányzati kötvények kockázatosabbak, mint az államkötvények, ugyanis egy vállalatnál vagy önkormányzatnál nagyobb az esély egy csődre (és a kölcsön vissza nem fizetésére) mint az államnál. Ugyanakkor ezen kötvények hozama is magasabb, mint az államkötvényeké. Itt is érvényesül, hogy a befektetésekben kockázat és hozam egymástól elválaszthatatlan.

Futamidő szerint megkülönböztetünk rövid-, közép-, és hosszú lejáratú kötvényeket. Általában az 1-3 év futamidejű kötvényeket rövid lejáratúnak, a 3-10 év közöttieket közép lejáratúnak, míg a 10 évnél hosszabb futamidejű kötvényeket hosszú lejáratú kötvényeknek nevezzük. A futamidő azért fontos, mert minél magasabb, általában annál magasabb a kötvény kockázata.

Kamatozás szerint megkülönböztetünk fix és változó kamatozású kötvényeket, valamint elemi kötvényeket. Fix kamatozás esetén a kamat és tőketörlesztés összege, azaz a teljes pénzáramlás (idegen szóval cash-flow) előre ismert. A kamat mértékét, a névleges kamatlábat a kötvény kibocsátásakor előre rögzítik, ezt a névérték százalékában kell érteni. Változó kamatozású kötvény esetén a tőketörlesztésen kívül nem ismerjük előre a pénzáramlást, ugyanis a kötvények kamatát időről időre úgy határozzák meg, hogy az éppen érvényes piaci kamatot tükrözze. Az elemi kötvény, vagy más néven zéró-kupon kötvény pedig nem fizet kamatot a futamidő alatt, hanem a névértéknél alacsonyabb áron (diszkont áron) vásárolhatjuk meg, lejáratkor pedig megkapjuk a névértéket. Pénzáramlás szempontjából ez a legegyszerűbb kötvény.

A kötvények pénzáramlása
Kötvény vásárlásakor mi nyújtunk hitelt a kibocsátónak. Ha a kibocsátó által fizetett összegeket saját szemszögünkből írjuk fel, az első fizetés negatív előjelű lesz, hiszen nem a kibocsátó fizet nekünk, hanem mi fizetünk neki pénzt. A kötvény kibocsátásakor, a 0. időszakban tehát negatív pénzáramlásunk lesz. Ezt követően minden évben (esetleg félévente) a kötvény kibocsátója kamatot fizet nekünk. Ezek pozitív pénzáramlások a saját szemszögünkből nézve. Fix kamatozású kötvény esetén előre ismerjük a kapott kamatok nagyságát, melyeknek mértéke: névérték * névleges kamatláb. Az utolsó évben a kamaton kívül tőketörlesztésként visszakapjuk a kötvény névértékét, azaz a kölcsönadott összeget is. A következő ábrán egy 10.000 Ft névértékű, 5 év lejáratú, évi 12% kamatot fizető kötvény pénzáramlásait láthatjuk:


Nézzünk egy példát a nem egy összegben törlesztő kötvények cash-flow-jára is. A következő ábrán egy 10.000 Ft névértékű, 5 év lejáratú, fix 12% kamatot fizető kötvény pénzáramlásait láthatjuk. A pénzáramlások nem térnek el az első ábrától a 4. év végéig, amikor is a kamatokon felül a kötvény 5000 Ft-ot is törleszt. Az utolsó évben ezért már csak 5000 Ft után fizeti a 12% kamatot, ami 600 forint. Ezért lesz a végső pénzáramlás 5600 Ft.


Változó kamatozású kötvény esetében nem ismerjük előre a kapott kamatok nagyságát, mert ezt időről időre változtatják a piaci körülményeknek megfelelően. Általában valamilyen bankközi kamatlábhoz viszonyítják (pl: LIBOR + 3%). A következő ábrán egy 10.000 Ft névértékű, 10 év lejáratú, változó, BUBOR + 3% kamatot fizető kötvény pénzáramlásait láthatjuk. Az első évben 15% a kamat, amely úgy alakul ki, hogy a kibocsátáskor a BUBOR értéke 12% volt, a kamatfelár pedig 3%, a második év kamatát az első év végén állapítjuk meg: ekkor a piaci kamat 13%-ra emelkedett, ezért lett a fizetett kamat 16%.