Mi lesz, ha bóvli kategóriába kerülünk?

Július 23-án, pénteken két hitelminősítő cégtől is negatív üzenet érkezett Magyarország adósság-besorolásával kapcsolatban. Előbb a Moody’s helyezte leminősítési felülvizsgálat alá Magyarországot, majd az S&P rontotta stabilról negatívra a kilátást. Amennyiben az S&P csak egyetlen kategóriával rontja a besorolást, úgy a bóvli kategóriába kerülünk. Milyen következményei lehetnek ennek?

A hitelminősítésekről
Neves külföldi hitelminősítő cégek különböző kockázati kategóriákba sorolják a hitelfelvevőket. Hitelfelvevő lehet egy állam, vagy egy vállalat is, amely kötvényt bocsát ki, tehát hitelt vesz fel. A hitelminősítők elemzik a hitelfelvevő pénzügyi helyzetét, kilátásait, majd ezek alapján besorolják egy kockázati kategóriába. A legismertebb minősítő cégek a Moody’s, a Standard & Poor’s, illetve a Fitch. A kockázati kategóriák két nagyobb csoportba sorolhatók: megkülönböztetünk befektetésre ajánlott, azaz biztonságos hitelfelvevőket, illetve befektetésre nem ajánlott, azaz kockázatos adósokat. Ez utóbbit gyakran hívják bóvli (junk) kategóriának is, amely a magas kockázat mellett persze magasabb hozamot kínál (amennyiben az adós nem megy csődbe). A három hitelminősítő cég a következő betűkódokat használja az egyes kategóriák azonosításához (fentről lefelé haladva a biztonságostól a kockázatos szintekig):



Magyarország hosszú lejáratú devizaadóssága a Moody’s besorolása alapján a Baa1, az S&P alapján a BBB-, míg a Fitch minősítése alapján a BBB kategóriában helyezkedik el. A kilátás (outlook) pedig mindhárom cég meglátása szerint negatív.

Mint ismert: múlt pénteken előbb a Moody’s helyezte leminősítési felülvizsgálat alá Magyarországot (elsősorban az IMF-fel való tárgyalások megszakítása miatt), majd délután az S&P következett, és stabilról negatívra rontotta a magyar államadósság besorolásának kilátását. A Moody’s kijelentése negatív, hiszen ez egy leminősítést valószínűsít, az S&P jelzése valamivel enyhébb: azt vetíti előre, hogy ha legközelebb változik a magyar adósságbesorolás, akkor az a negatív irányba fog történni. Igen ám, de ha ez valami miatt bekövetkezik, akkor a bóvli kategóriába kerülünk, aminek súlyos következményei lehetnek.

A bóvli kategória következményei
Amennyiben az S&P bóvli kategóriába sorolná a magyar államadósságot, annak elsősorban a kötvénypiacon, illetve a forint piacán lennének drasztikus hatásai. A magyar államadósság jelentős hányada van külföldi intézményi befektetők (befektetési alapok, befektetési bankok, nyugdíjpénztárak, stb.) birtokában. Ezek közül soknak a befektetési politikájában rögzítve van, hogy nem tarthatnak bóvli kategóriába sorolt kötvényeket. Így amennyiben a Magyarországot bóvli kategóriába sorolnák, úgy sok intézményi befektetőnek likvidálnia kellene a magyar eszközöket a portfóliójából. Ráadásul nem csak külföldi, de magyar intézményi befektetőknek is előírhatja a befektetési politikájuk. Ez drasztikus hozamemelkedést képes előidézni a kötvénypiacon. A forintban kibocsátott állampapírok (mintegy 10.667 milliárd forint) körülbelül 22%-a van külföldi befektetők tulajdonában. Ezenkívül több mint 5.000 milliárd forintnyi magyar kibocsátású devizakötvényt is birtokolnak a külföldiek.



2008 ősz folyamán, a pánikban rohamosan csökkent a külföldiek magyar állampapír pozíciója, ami a hozamok emelkedésében is megmutatkozott. A kötvényhozamok azóta rekordmélységbe süllyedtek, ám a külföldiek által tartott állampapírok mennyisége még tovább csökkent.



Nemrég Görögország államadósságát sorolta az S&P a bóvli kategóriába, igaz tavasszal egy lépésben 3 fokozattal minősítették le a görögöket. Ugyan a görög problémák már világosak voltak, mégis a leminősítés utáni napon kapitulált a görög kötvénypiac. A hozamok az egekbe emelkedtek, a 2 éves kötvényekkel közel 20%-os hozam mellett kereskedtek. Ez óriási emelkedés, hiszen 2009 év végén még 2% alatt voltak a hozamok, 2010 tavaszán mentek feljebb 5-6%-ig, majd a leminősítés után elszálltak. Ez minden bizonnyal egy eladási pánik következménye lehetett. Azóta a hozamok valamelyest csökkentek, de még így is 10% fölött maradtak. Ráadásul a görögöknek eurójuk van, ami valószínűleg azt eredményezte, hogy az intézményi befektetőknek nem feltétlen kellett likvidálni a görög kötvényeiket. A befektetési politikában ugyanis gyakran úgy fogalmazzák meg a kritériumokat, hogy az eurozóna tagjai által kibocsátott államkötvényeket külön (extra biztonságos) csoportként kezelik.

A forintpiacon is jelentős hatását éreztetné a leminősítés, mégpedig a gyengülés irányába. Ugyanis amennyiben a külföldiek megszabadulnak forintban kibocsátott magyar állampapírjaiktól, akkor azt a pénzt nyilván euróra, dollárra váltják. Ez nagy mennyiségű forinteladást jelent, ami tovább gyengíti a magyar fizetőeszközt. Hozzávetőlegesen 2.300 milliárd forintnyi magyar kötvény van külföldi tulajdonban. Ha ennek csak a felét váltanák át külföldi devizára, az is óriási mennyiségnek számítana, nem beszélve arról, hogy a hazai intézményi befektetők által értékesített kötvények egy részét is devizára váltanák. Fokozná a gyengülést, hogy a hírek hallatára 1-2 spekuláns is a forint ellen játszana. Egy ilyen forinteladási hullámot pedig már az MNB devizatartalékaiból sem lehetne semlegesíteni. Ez nem csak a devizahiteleseknek fájna, hanem az államnak is, hiszen adósságának közel fele devizában van, ami így forintban számolva jelentősen nőne.

Valószínűleg a kötvényalapok is megsínylenék a dolgot, hiszen a hozamemelkedésen kívül azt is kénytelenek lennének végignézni, ahogy a befektetők vonják ki a tőkét. A lakosság ugyanis általában nem racionális módon akkor vesz kötvényalapot, ha csökkennek a hozamok, és jók a múltbeli eredmények, akkor pedig elad, mikor emelkednek a hozamok, és csökken a kötvényalap nettó eszközértéke. Ez pedig csak erősítené az eladási hullámot, és a hozamok emelkedését.

Konklúzió
A fent leírtak elég borús képet festenek, ám egyelőre csak feltételezések. Nem tartjuk nagyon valószínűnek, hogy az S&P bóvli kategóriába sorolja a magyar államadósságot, ám néhány elhibázott gazdaságpolitikai lépés és meggondolatlan kommunikáció esetén van rá esély. Ha ez bekövetkezne, a kockázatkedvelőbbek akár profitálhatnak is a helyzetből, hiszen minden magyar eszköz nagyon le lesz árazva, főleg a kötvények. A Moody’s leminősítésének nem lennének ilyen drasztikus következményei, hiszen ott még továbbra is a befektetésre ajánlott kategóriában maradnánk.