Gyakran ismételt kérdések

Mi az az alfa, és hogyan kell értelmezni?
Mi az a duration, és hogyan kell értelmezni?
Mi az a béta, és hogyan kell értelmezni?
Nem találom az alapomat az adott kategóriában, miért van ez?
Miért nem közölnek a többi kategóriára is minősítést?



Mi az az alfa, és hogyan kell értelmezni?

Az alfa az alap teljesítménye, azaz az ugyanolyan kockázatú hasonló típusú termékekbe történő befektetéshez képest elért többlethozam. Ha egy alap alfája negatív, akkor jobban jártunk volna, ha az eredeti terméket vásároljuk meg az alap helyett, míg ha pozitív, akkor az alappal jártunk jobban.

Mivel az eredeti termékek hozamát (az ún. benchmark hozamot) a középárral számítjuk ki, ezért kisbefektetők ezt a hozamot nem tudják elérni, mivel terheli őket a vételi-eladási árfolyamokból adódó különbség, illetve a brókerdíjak.

Kötvények, pénzpiaci alapok esetében ez általában vételkor és eladáskor is a hozam 1%-a (ennek mértéke a befektetés méretének növekedésével csökken). Lejáratig megtartva a papírt az eladáskori költség nem merül fel. Azt lehet tehát mondani, hogy kisbefektető számára az alapba rövidtávon befektetés akkor éri meg, ha az alap alfája nagyobb -2%-nál, hosszabb távon pedig, ha -1%-nál. Persze minél nagyobb az alfa, annál inkább megéri. (Azzal a feltételezéssel élve, hogy a befektetési alap vétele és visszaváltása jutalékmentes)

Részvények esetében a brókerdíjak immár akár 0,3%-osak is lehetnek, és nem a hozamra, hanem az árfolyamértékre vannak vetítve, így egy papírt átlagosan 3 évig tartva éves szinten 0,2%-ra tehetőek. Az iménti érveléssel akkor éri meg az alapba fektetés, ha annak alfája -0,2%-nál magasabb. (Szintén feltételezve, hogy a befektetési alapot nem terheli jutalék)

Mi az a duration, és hogyan kell értelmezni?

A duration a pénzpiaci és kötvényalapok esetén értelmezhető, és az alapban lévő értékpapírok kamatérzékenységét jellemző mutatószám. Azt mutatja meg, hogy ha a hozam átlagosan 1%-kal csökken, hány százalékkal nő az alap árfolyama. Minél magasabb a duration értéke, annál kockázatosabb tehát az adott alap.

Ha például egy befektetési alap duration-e tehát 4, és az állampapírhozam átlagosan 1%-kal csökken, akkor az alap árfolyama átlagosan 4%-kal nő meg.

Mi az a béta, és hogyan kell értelmezni?

A béta a részvényalapok esetén értelmezhető, és az alapban lévő értékpapírok tőzsdeindexekkel történő együttmozgását jellemző mutatószám. Azt mutatja meg, hogy ha a tőzsdeindex értéke átlagosan 1%-kal nő, hány százalékkal nő az alap árfolyama. Minél magasabb a béta értéke, annál kockázatosabb tehát az adott alap.

Ha például egy befektetési alap bétája tehát 0,5, és a BUX index átlagosan 1%-kal csökken, akkor az alap árfolyama átlagosan 0,5%-kal csökken.

Az indexkövető alapok bétája - nem meglepő módon - 1 körüli érték.

Nem találom az alapomat az adott kategóriában, miért van ez?

Ennek több oka lehet.

Egyrészt az alap még nem elég régen kibocsátott (pénzpiaci alap esetén kevesebb, mint egy éve, kötvény ill. részvényalap esetén kevesebb, mint három éve). Másrészt elképzelhető, hogy szakértői véleményünk szerint az alap nem megfelelően van kategorizálva, ezért az adott kategóriából az alapot kivettük.

Ez történt például a kötvényalapok esetében Credit Suisse Bubor Plusz vagy az Aegon EMMA alapokkal, amelyek külföldi értékpapírokba fektetnek és ugyan az árfolyamkockázatukat forintra fedezik, hitelkockázatuk eltér a magyar álllampapírokétól.

Végül pedig nem szerepelnek a korábban tőkegarantált alapokból nyíltvégű pénzpiaci alappá átalalakított alapok (pékdául MKB Mozaik, Budapest Aranytrió), hiszen azok múltbeli árfolyamai még egy másfajta eszközösszetételt jellemeznek.

Miért nem közölnek a többi kategóriára is minősítést?

Több kategória esetén az általunk alkalmazott módszertan nem alkalmazható. Ilyenek például a garantált alapok, ahol tulajdonképpen minden egyes alap egyedi, egymással nem összehasonlítható, vagy a származtatott alapok, amelyek nem benchmark-ot követnek, hanem a hozam abszolút mértékének a növelésére törekszenek. Az ingatlanalapok esetében pedig az eszközértékek számításának problémái (nem történik meg az ingatlanokból adódó jövedelmek folyamatos pénzügyi értékelése) miatt nem lehetséges módszerünk alkalmazása.

A többi alap esetében jelenleg is dolgozunk a minősítések kiterjesztésén. Kérjük, amennyiben tetszik szolgáltatásunk, regisztráljon, hogy értesülhessen a szolgáltatások továbbfejlesztéséről.