Garantált alapok a tőzsdén - magas hozammal

totht, 2009.04.28, kedd, 11:52
 

Cikkünk az írásakor (2009.04.28) érvényes piaci állapotot tükrözi. Befektetési döntések meghozatala előtt mindig tájékozódjon az aktuális piaci helyzetről.

Ne maradjon le frissítéseinkről, regisztráljon és kérje hírlevelünket! Iratkozzon fel RSS csatornánkra!

Elsősorban kisbefektetők számára ajánljuk következő tippünket, mely a már tőzsdére bevezetett zártvégű, garantált alapokról szól. Van ugyanis néhány tőzsdei eladási ajánlat ezekre az alapokra – meglehetősen alacsony árfolyamon. Ez pedig elméletileg magas szintű, de a bankbetétekhez hasonlóan alacsony kockázatú hozamot jelent viszonylag rövidtávra.

Netfolio tipp

Elsősorban azoknak a kisbefektetőknek ajánljuk tőzsdén megvenni a garantált alapokat, akik biztonságos befektetést szeretnének, és a lejáratig nem lesz szükségük a pénzre. Magasabb hozamot biztosítanak, mint a pénzpiaci alapok, vagy a kötvények. Keresgélhetünk az aktuális eladási ajánlatok között, vagy akár mi magunk is adhatunk vételi megbízást bármelyik garantált alapra.

Ehhez elegendő egy értékpapírszámla - például Netbroker -, melyet oldalunkon kedvezményes feltételek mellett nyithat.

A garantált alapokról
A garantált alapok határozott futamidővel rendelkeznek, azaz zártvégűek. Nevükből is következően 100%-os tőkegaranciát ígérnek, azaz a teljes befektetett tőkét mindenképpen visszafizetik lejáratkor. Néhány alap minimális hozamgaranciát is ígér, amit általában az indulás utáni első évben fizetnek ki. A garantált alap a jegyzés során összegyűjtött pénzt két részre osztja. Az egyik részt, jellemzően az összes vagyon 85-90%-át államkötvényekbe fekteti, bankbetétbe helyezi, ami lejáratig a befektetett tőke 100%-ára kamatozik. Ezt az arányt a futamidő függvényében határozzák meg, ugyanis a lejáratkor visszafizetendő tőke jelenértékét fektetik kockázatmentes befektetésbe. Ebből származik a garancia, ezt mindenképpen visszafizetik. A fennmaradó 10-15%-on pedig alaptól függően opciókat, részvényeket, nyersanyagot, árupiaci termékeket vesznek. A plusz hozam ezen termékek árfolyam-alakulásától függ. Az alapok általában meghatároznak egy maximum kifizethető hozamot, ez általában évi 20% körül van. Az alábbi ábra a garantált alapok összetételét illusztrálja induláskor, illetve lejáratkor (induláskori bázison):



Ha induláskor vásárolunk garantált alapot, akkor fontos mérlegelnünk, hogy a garantált alapok általában magasabb kökltségszinttel működnek, mint a hagyományos részvény- vagy kötvényalapok, ráadásul a költségek mértéke előre nem ismert pontosan. Ha tőzsdén vásárolunk kizárólag azért, mert a tőkegaranciával is szép hozamot érünk el, akkor viszont a költségszint figyelmen kívül hagyható, mivel a költségeket nem a tőkegaranciából, hanem a plusz hozamból vonják le.

A tőzsdén kereskedett befektetési alapoknak – így a garantált alapoknak is – nagy előnye, hogy az elért nyereség nettósítható, azaz szembeállítható a részvényeken elért veszteséggel, tehát nem feltétlenül kell befizetnünk az árfolyamnyereség adót. Alapcímletük a hagyományos befektetési alapokhoz képest magasabb, jellemzően 10.000 Ft.

Hogyan kereskednek a zártvégű alapokkal?
Zártvégű garantált alaphoz kétféleképpen juthatunk hozzá. Kibocsátás előtt van egy úgynevezett jegyzési időszak, ekkor a forgalmazó helyen beadhatjuk jegyzési igényünket, vagy pedig már kibocsátás után tőzsdén vesszük meg. Fontos, hogy ez utóbbi esetben találnunk kell egy eladót, aki éppen meg kíván szabadulni zártvégű alapjától. A nyíltvégű alapokkal ellentétben – amelyek bármikor nettó eszközértéken visszaválthatók – a zártvégű alapokat csak tőzsdén tudjuk értékesíteni. Kibocsátás után ezeket az alapokat bevezetik a tőzsdére, és ugyanúgy kereskednek velük, mint a részvényekkel. Vannak vételi és eladási ajánlatok, ha két ajánlat megfelel egymásnak, akkor az ügylet létrejön, a zártvégű alap gazdát cserél. Azonban ez a piac nagyon illikvid, ritkán van egymásnak megfeleltethető ajánlat. Ennek oka elsősorban, hogy az emberek nem azért vásárolnak zártvégű alapot, hogy a futamidő alatt eladják azt. Az értékesítésre ugyanis szinte biztosan csak alacsonyabb árfolyamon van lehetőség, és persze a tőkegarancia csak a futamidő végére érvényes. Ki akar akkor mégis eladni? Akinek szüksége van a pénzre a futamidő vége előtt. Bárki kerülhet nehéz helyzetbe, főleg a mostani időkben. Akinek zártvégű befektetési alapban van a megtakarítása, és nem tudja kivárni a futamidő végét, az kénytelen alacsony áron megszabadulni befektetési jegyeitől. Érdemes figyelni tehát az eladási árfolyamokat, és kiszámolni a lejáratig számított hozamot (egyelőre legrosszabb esetet feltételezve, azaz amikor csak a tőkét fizetik vissza). Egy másik módszer lehet az eladási árfolyamok „alá ígérni”, azaz berakni egy vételi ajánlatot alacsonyabb árfolyamon, de még úgy, hogy a miénk legyen a legjobb. Ilyenkor elképzelhető, hogy ha az eladónak szüksége van a pénzére, akkor hajlandó megválni befektetési jegyeitől még alacsonyabb árfolyamon is. Ahhoz, hogy tőzsdén zártvégű befektetési jegyet vegyünk, nincs szükségünk másra, mint egy értékpapírszámlára, például az Erste Befektetési Zrt.-nél nyitható Netbroker számlára. A kedvezményes feltételekről bővebben itt olvashat.

Néhány konkrét tipp
Nézzük, hogy jelenleg mely garantált alapokra van eladási ajánlat kedvező áron. Fontos megjegyezni, hogy az ajánlatok gyakran változhatnak, amit ma leírunk, egyáltalán nem biztos, hogy holnap is érvényben lesz. Éppen ezért figyeljük folyamatosan az ajánlatokat. A 2009. április 28-án érvényben lévő ajánlatok közül az alábbiak ígérnek magas hozamot:

* Legrosszabb esettel számolva (azaz ha csak a névérték 100%-át kapjuk meg lejáratkor)

A fent felsorolt alapok befektetési politikája természetesen különböző. Az OTP Alfa sorozat alapjai az OTP-s bankbetét konstrukció mellett (ami a tőkegaranciát biztosítja) az USA, Nyugat-Európa, Közép-Kelet-Európa, illetve Japán területén működő nagyvállalatok részvényeibe fektetnek (mindegyik régióból 5 vállalatot választanak ki). Ha a kiválasztott vállalatok jól teljesítenek, akkor a tőkegarancián felül pozitív hozamot realizálunk, melynek mértéke maximálisan 15% lejáratkor, illetve 15% egyszer a futamidő alatt. Az OTP Alfa II 2009 júniusában, az Alfa III júliusban, az Alfa IV augusztusban, míg az Alfa V 2010 januárjában fizethet a futamidő közben hozamot.
Az OTP Globál Trend 1 és Globál Trend 2 Alap a bankbetéten kívül 15 nagyvállalat részvényeibe fektet a mezőgazdaság, a megújuló energia és az infrastruktúra területén. A tőkegarancián felül a maximális hozam 15% lejáratkor. A futamidő alatt kifizetett hozam már mindkét alap esetében megtörtént. Ezen alapok esetében létezik úgynevezett hozamprémium is, ami csökkenő részvényárak esetében is hozamot biztosíthat. Attól függően, hogy a 15 részvény ára közül egyik sem csökkent 35%-nál, 25%-nál, illetve 15%-nál nagyobb mértékben, a kifizetett hozamprémium 5%, 10%, illetve 15% lehet. Az OTP Globál Trend Fix 1 Alap az előzőekhez hasonló vállalatokba fektet, 2009 augusztusában garantáltan fizet névértékre vetített 10%-os hozamot, valamit 2010 augusztusában és lejáratkor is maximális 20%-os hozamot fizethet.
Az OTP Olimpia 1 és Olimpia 2 Alap a bankbetéten kívül az Olimpiát támogató vállalatokba fektet. Az Olimpia 2 Alap 2009. június 18-án garantáltan fizet névértékre vetített 10%-os hozamot, ezenkívül pedig még kétszer fizethet maximálisan 20%-ot.
A HVB Triatlon 3 Tőkegarantált Alap három különböző portfólióba fekteti a tőkegaranciát biztosító rész feletti hányadot. Az árupiaci befektetéseken kívül elsősorban a dél-kelet ázsiai országokban működő vállalatok részvényeit birtokolja. A HVB Hozamhajrá Tőkegarantált Alap tőkegarancián felüli befektetései az Európa, USA, Japán részvénypiacaira, valamint az Európai Unió és Japán ingatlanpiacaira terjednek ki.

A tőkegarancián felüli plusz hozam szinte az összes alap esetében nagyon kérdéses, ugyanis indulásuk idején vásároltak a részvényekből, melyeknek áraira nagy hatással volt a válság. Ezért a hamarosan lejáró garantált alapoknál ne számítsunk plusz hozamra, míg a 2011-ben lejáróknál akár lehet okunk némi bizakodásra is.
 

Hozzászólások

    Hozzászólás

    • A webcímek és email címek automatikusan linkekké alakulnak.
    • Engedélyezett HTML elemek: <a> <em> <strong> <cite> <code> <ul> <ol> <li> <dl> <dt> <dd>
    • A sorokat és bekezdéseket a rendszer automatikusan felismeri.

    További információ a formázási lehetőségekről