Egyedül nem megy

radnaim, 2012.12.31, hétfő, 14:24
 

Cikkünk az írásakor (2012.12.31) érvényes piaci állapotot tükrözi. Befektetési döntések meghozatala előtt mindig tájékozódjon az aktuális piaci helyzetről.

Ne maradjon le frissítéseinkről, regisztráljon és kérje hírlevelünket! Iratkozzon fel RSS csatornánkra!

"Kell egy csapat!"
Minarik Ede, mosodás

Több mint két és fél év telt el a második Orbán-kormány hivatalba lépése óta. A kormány gazdaságpolitikáját az egymillió munkahely megteremtése helyett az egykulcsos adó bevezetésének és külső kényszerből a költségvetési egyensúly megteremtésének rendelte alá. Bár ezek a célok helyesek voltak, az intézkedések fedezete azonban nem: a kiadások csökkentése helyett kezdetben a nyugdíjpénztári megtakarítások felélése, valamint a vállalati szférára szelektíven kirótt különadók voltak. Később ehhez csatlakozott az alacsony jövedelműek adóemelése és a hagyományos, majd speciális forgalmi adó emelések (telefonadó, chips adó, tranzakciós adó). Tippünkben azt tekintjük át, hogy milyen hosszabb távú következményekkel jár ennek a gazdaságpolitikai mixnek a fenntartása.

A vállalati szektorra kivetett különadók
A különadók közül a legismertebb a bankadó, amely gyűjtőnév alatt a biztosítókat, befektetési vállalkozásokat és lízingcégek által fizetendő adót értjük. Az adót még 2006-ban vezették be, azonban 2011-ben emelkedett a jelenlegi 186 milliárd forint összegre, és a kormány korábbi ígéretével szemben az adó szintjét továbbra a ciklus végéig is fenn fogja tartani. A második érintett szektor a távközlés volt, amelyre 2010-ben került kivetésre a különadó. Az adó összege 2011-ben 70 milliárd forint volt. A harmadik érintett kör az energiacégek voltak, akik 2011-ben 55 milliárd forint értékű különadót voltak kötelesen befizetni a költségvetésbe.
Végül pedig ebbe a körbe tartozik a kiskereskedelmi láncokra kivetett adó, amiből 2011-ben mintegy 40 milliárd forint folyt be. A négy adónemből befolyó adó összesen tehát 2011-ben mintegy 350 milliárd forintra rúgott, ami így egy nagyságrendbe került a teljes társasági adó bevétellel, ami 2011-ben 287 milliárd forint volt.

Netfolio tipp

Megítélésünk szerint a kormány gazdaságpolitikáját 2014-től piacbarát politika fogja felváltani, ami a különadók csökkentésével fog járni. Az MNB bekebelezését követő piaci viharban ezért érdemes elkezdeni magyar részvények vásárlását. Amennyiben szeretné saját maga kihasználni az általunk ajánlott tippeket nyisson értékpapírszámlát a Netfolio.hu-n és használja honlapunk prémium tartalmait ingyen, beleértve portfólió kezelő rendszerünket is!

Forgalmi adók
Második lépésként a kormány forgalmi adóemelésbe kezdett. Ez egyrészt az ÁFA kulcs 27%-ra történő emelését jelentette, valamint speciális, szektorális forgalmi adók bevezetését.
Az egyik első ilyen adó a közegészségügyi (ismertebb nevén chips-) adó volt, amelyből 20 milliárd forintot, valamint a kötelező felelősségbiztosításokra kivetett baleseti adó, amelyből 27 milliárd forintot várnak 2012-ben. A távközlési cégekre kivetett különadót az EU bíróság döntése miatt 2013-ban kivezetésre kerül, azonban felváltja a telefonadó, amelyből 44 milliárd a 2012-re tervezett bevétel. A legjelentősebb tétel azonban a jövőre bevezetendő pénzügyi tranzakciós illeték lesz, amelytől 280 milliárd forintot várnak.

Közvetlen hatások
Az egyes vállalati szektorokra kivetett különadók és azon forgalmi adók, amelyeket nem tudtak a vállalatok továbbhárítani, visszavetették ezen üzletágak jövedelmezőségét, így beruházási képességét és hajlandóságát. Ez egyrészt az adott szektor saját beruházását érintette, azonban a bankadón keresztül más vállalatok beruházásait is: a bankok tőkehiányuk és a hitel-betét arány javításának igénye miatt csökkenteni kezdték a vállalati hitelezést, ami a vállalatok beruházásait is visszafogta. Ez leginkább az építőipar tevékenységén látszik meg – a korábban banki finanszírozású ingatlanprojektek elmaradása egy teljes szektort lenullázott. A beruházásokat visszaveti ezek mellett a megnövekedett jogi és adózási bizonytalanság miatti tőkeköltség növekedés is. A szelektív forgalmi adók azzal a hátránnyal járnak, hogy az adóztatott gazdasági tevékenység adott országban végzésének hajlandóságát csökkentik mind a termelők, mind a fogyasztók számára, másrészt viszont ha a fogyasztókra nem háríthatók át, szintén különadóként hatnak. A chips-adó miatt például számos élelmiszeripari beruházást a környező országokba vittek át a vállalatok, a pénzügyi tranzakciós adó pedig a vállalati számlavezetés külföldre vándorlásával veszélyeztet.
A fenti tényezők együttesen jelentősen hozzájárultak ahhoz, hogy a beruházási ráta 2012-ben régen látott mélységbe zuhant. Azonban a beruházások visszaesése egy távolabbi, jóval alattomosabb következménnyel is járt: elindult a szakképzett munkaerő kiáramlása.

Ha a hegy nem megy Mohamedhez…
A nemzetközi közgazdaságtan egyik alaptétele, hogy ha a tőkeáramlás akadályba ütközik, akár adminisztratív korlátozás, akár a külföldi tőke különadóztatása miatt, a jelenség két következménnyel jár: egyrészt a tőkeimportot felváltja az áruk, szolgáltatások importja, a beáramló tőkére épülő helyi munkát pedig a munkaerő exportja. Ez a munkaerő export lehet átmeneti (idénymunka, kiküldetés), de tartós is, ezen belül bérmunka, amikor a munkaerő helyben marad, de jogilag már nem történik helyben beruházás, vagy a legrosszabb eset, amikor a munkaerő az adott országból elvándorol.
Mivel az elmaradó beruházások az elmúlt három évben visszavetették a munkaerő iránti keresletet (csak a bankszektorban többezer állás szűnt meg), a munkaerő külföldre indult szerencsét próbálni (korábbi, bankadóval kapcsolatos tippünkben mi 7500 megszűnő állást számszerűsítettünk, és kiszámítottuk ennek kieső adókövetkezményeit is). A kivándorlóknak két nagy csoportja azonosítható: az egyikbe jellemzően szakképzett értelmiségiek tartoznak, akik Magyarországon is rendelkeztek egzisztenciával, de karrierjük megtörik, és nem kapnak végzettségüknek, vagy anyagi elvárásaiknak megfelelő állást. A másikba pedig azok, akiknek nincs vesztenivalójuk, ilyenek például az építőiparban dolgozók. A kivándorlás egy nyitott gazdaságban természetes jelenség, és önmagában nem probléma, hiszen folyamatos bevándorlás is kíséri. Ha azonban iránya nagyon megfordul, és a speciálisan szakképzett munkaerőre (például közgazdászok, jogászok, mérnökök, orvosok) is kiterjed, a gazdasági növekedést tartósan, évtizedekre visszavetheti.

Újra romlásnak indul az aktív-inaktív arány
A magyar gazdaság régi problémája, hogy igen magas az inaktívok aránya az aktív népességhez képest. Az Orbán-kormány tett lépéseket ezen a téren elsősorban a rokkantnyugdíjak, szolgálati nyugdíjak felülvizsgálatával, valamint a munkanélküli ellátások reformjával, illetve a munka törvénykönyvének módosításával. Ezek általában jó irányba tett lépések voltak, azonban csak a kínálati oldalt tudták megnövelni, keresletet az új munkaerőre önmagában nem teremtettek.
Mivel az elvándorlás jellemzően az aktív, adófizető rétegeket érinti, ezért ennek hatására hosszabb távon a szociális ellátó rendszerek egyensúlya felbomlik, ami újratermeli a költségvetési hiányt. Ennek első jelei félő, már láthatóak a 2011-es személyi jövedelemadó statisztikákban is, amit a következő táblázatban foglalunk össze:


A bevallók száma a 2009-es válságév után 2011-ben újra csökkent, mintegy 70 000 fővel. Mivel a kivándorlók egy része 2011-ben 180 napot meghaladóan Magyarországon volt még, így a másik országban nem vált rezidenssé, a mérték valószínűleg ennél is nagyobb, de ezt majd csak a jövő évi statisztikában fogjuk látni. A 2011-es kivándorlás mértékére más országok statisztikai hivatalainak adataiból is következtethetünk, ezek adatait az alábbi táblázatban foglaljuk össze:


Ezek az adatok megerősítik, hogy 2011-ben Magyarországról tízezres nagyságrendben történt meg a munkaerő elvándorlása.

Lesz-e újra vasfüggöny?
A berlini fal felépítését 1960-ban egy hasonló folyamat felgyorsulása miatt kellett a keletnémet pártvezetésnek elhatározni. Az NDK 1949-es 17 milliós lakosságából 1960-ig 2,5 millió fő (a lakosság 15%-a) és ezen belül is elsősorban a fiatal, szakképzett munkaerő emigrált az NSZK-ba, miközben a lakosság további 1 millióval (5%) csökkent a természetes fogyásnak köszönhetően. Olyan mértékben csökkent tehát az ötvenes években az aktív populáció az inaktívhoz képest, ami a keletnémet gazdaság működőképességét veszélyeztette. Könnyen belátható, hogy amennyiben Magyarország az EU-n belül marad, tehát lakói szabadon tanulhatnak és munkát vállalhatnak az EU-ban, hosszú távon csak akkor tartható fenn a magyar költségvetés egyensúlya, ha a jelenlegi piacellenes politikát felváltja a tőkebeáramlás, a helyi beruházások felélénkülése és a munkahelyek létrejötte. Ennek egyetlen alternatívája van: a munkaerő szabad áramlásának korlátozása. Nem hiszem, hogy Magyarországon, egy egyéni szabadságára ilyen kényes országban (vö: a tízmillió szabadságharcos országa, illetve a hallgatók ellenérzései a "röghöz kötéssel" szemben) ez újra megtörténhetne.

Nem sokáig segít már a Békemenet
Mivel a nyugdíjba vonulók száma még stagnáló GDP mellett is egyre növeli a nyugdíjkiadások összegét, nem lesz elkerülhető a nyugdíjak reálértékének csökkenése. Ha viszont a kivándorlás miatt az adóbevételek évi 1,5%-kal csökkennek, a költségvetési egyensúly csak folyamatos megszorításokkal lesz tartható, melyeknek egyre szélesebb kört kell érintsenek (most éppen a felsőoktatás került sorra). A nyugdíjasok számára elkedvetlenítően hat az is, hogy unokájuk nem a térdükön fog lovagolni, hanem legfeljebb skype-on és facebook-on fognak tudni érintkezni velük. Ezt követően valószínűleg a kormánypárt ma még meglévő politikai támogatása is rohamosan olvadásnak fog indulni.

2014-től piacbarátabb politika jön
Véleményünk szerint tehát 2014-re ennek a piacellenes gazdaságpolitikának a negatív következményei már a választók túlnyomó többsége számára is kézzelfoghatóvá válnak. Ezért várhatóan gazdaságpolitikai váltás fog bekövetkezni: vagy a jelenlegi kormányzó párton belül veszik át az irányítást a piacbarátabb, mérsékeltebb politikusok, vagy pedig egy kormányváltás után történik meg a váltás. Ezt a magyar eszközök (részvények és ingatlanok) felértékelődése fogja követni. A kitartóbbak ezért az MNB „bekebelezését” követő piaci viharban lassan elkezdhetik a különadók által érintett magyar részvények vásárlását, hogy a 2014-es áremelkedésről le ne maradjanak.
 

Hozzászólások

    Hozzászólás

    • A webcímek és email címek automatikusan linkekké alakulnak.
    • Engedélyezett HTML elemek: <a> <em> <strong> <cite> <code> <ul> <ol> <li> <dl> <dt> <dd>
    • A sorokat és bekezdéseket a rendszer automatikusan felismeri.

    További információ a formázási lehetőségekről