Önkéntes nyugdíjpénztárak összehasonlítása

A nyugdíjrendszer átalakítása után a lakosság meghatározó része elvesztette a legjelentősebb öngondoskodási formát, a magánnyugdíjpénztárakat. Öngondoskodásra márpedig szükség van, hisz bármikor előállhat olyan szituáció, amikor jól jöhet a félretett megtakarításunk. Ennek legkézenfekvőbb példája a nyugdíjba vonulás, hisz egyértelmű, hogy megszokott életszínvonalunkat nem leszünk képesek fenntartani majdani nyugdíjunkból, sőt elég pesszimisták vagyunk abban a kérdésben, hogy mire lesz elég majd a nyugdíjunk. Éppen ezért, több alkalommal is írtunk már az öngondoskodás fontosságáról, legutóbb például Mivel pótoljuk nyugdíjpénztári megtakarításainkat? címmel. Jelen írásunkban az önkéntes nyugdíjpénztár választás témakörét járjuk körül.

Mi alapján válasszunk?
A döntés megkönnyítésének érdekében az önkéntes nyugdíjpénztárakat három csoportba osztottuk, úgy, hogy a magánnyugdíj-pénztárak esetében használatos kategóriákat használtuk, nevezetesen a következőket: klasszikus, kiegyensúlyozott és növekedési. Az így kapott három kategórián belül mindegyikben minősítettük a befektetési alapokat. Mivel az önkéntes nyugdíjpénztárak többnyire öt különböző portfóliót hoztak létre, ezért több esetben is előfordul, hogy az általunk képzett kategórián belül egy pénztárnak több alapja is szerepel. A rangsorolás során nem csak a hozamokat vettük figyelembe, ugyanis ez a fajta megközelítés félrevezető eredményt adhatott volna, hisz a pénztárak által vállalt kockázat akár jelentős mértékben is eltérhet. Ezért rangsorolásunknál a befektetési alapok minősítésénél is gyakran használt kockázattal súlyozott hozamot használtuk, amelyet RAR mutatónak szokás nevezni. A számítások a 2011. január 31-i állapotot tükrözik, a kalkuláció során az elmúlt egy év adatait vettük figyelembe. A RAR mutatók alapján felállítottuk a különböző kategóriákon belül a rangsort, majd a rangsor alapján csillagokkal minősítettük a pénztárakat. A legjobban teljesítő alapok három csillagos minősítést, míg a leggyengébben teljesítő alapok egy csillagos minősítést kaptak. A táblázat utolsó oszlopában feltüntettük az elmúlt két év adataiból számított RAR rangsor adatait is. A két éves adatok több esetben hiányosak, mert az alapok egy jelentős része az elmúlt másfél évben jött létre és ezért a minősítést nem lehetett elvégezni két évre, ezekben az esetekben a táblázatban a "nem szerepel" kifejezés található. Több pénztár egyáltalán nem szerepel rangsorunkban, mivel ők nem közölnek naponta eszközértéket, így kockázatuk a mi módszertanunkkal nem állapítható meg.

Eredmények
Klasszikus portfólió esetében a három legjobban teljesítő pénztár a Honvéd, a Villamosenergia-ipari Társaságok és az Aegon önkéntes nyugdíjpénztára volt. A három leggyengébb teljesítményt pedig az AXA Nyugodt jövő, az Allianz Klasszikus és az OTP Kockázatkerülő portfóliója érte el. A legjobb és a legrosszabb között 3,8% volt a különbség, ami egy év alatt egymillió forint esetén 38 000 Ft.



A kiegyensúlyozott portfóliókat vizsgálva a Honvéd, OTP, MKB hármasa teljesített a legjobban, mindegyik 9% fölötti éves hozamot ért el. A legkevésbé eredményesnek a az AXA, a VIT és az Erste hármasa bizonyult. A rangsor első és utolsó helyezettje között picivel 5% feletti különbség tapasztalható. Előző példánknál maradva ez évi 50 000 Ft-os különbséget eredményez.



Növekedési portfóliók tekintetében a legjobban a Budapest Bank, az Allianz és a Honvéd Önkéntes nyugdíjpénztár teljesített. A leggyengébb hármast pedig az OTP dinamikus portfóliója és az Allianz, valamint az Aegon növekedési portfóliója alkotta. A rangsort vezető Budapest Bank több mint 16%-os hozamot tudott elérni az elmúlt évben, míg az Aegon, mindössze 9% körüli eredményt ért el. A különbség a kettő között 7%, ami egymillió forintos megtakarítás esetén évi 70 000 Ft-os különbséget jelent.



Az eredményekből jól látszik, hogy alapos körültekintés után célszerű, csak nyugdíjpénztárt választani, hisz jelentős eltérések tapasztalhatóak az egyes pénztárak teljesítménye között és egy jó választással, egymillió forintonként, akár 70 000 Ft-os plusz hozamra is szert tehetünk. A döntés nehézségét tovább árnyalja, ha összehasonlítjuk az egy és a kétéves adatok alapján készült rangsort. Különösen szembetűnő a különbség a növekedési portfóliók esetében, ahol jelentősen eltérő rangsorhoz jutottunk a két esetben.
Érdekes eredménynek számít, hogy a legjobban teljesítő Klasszikus pénztár nemcsak magasabb RAR mutatót, de magasabb hozamot is realizált, mint a leggyengébben teljesítő növekedési portfólióba tartozó pénztár. A rangsort tanulmányozva feltűnő eredmény, hogy a Honvéd pénztár mind a három portfólió esetében benne van a legjobban teljesítő három pénztárban, sőt klasszikus és kiegyensúlyozott portfólió esetében a legjobb eredményt érte el. A többi pénztár tekintetében sajnos nem találtunk olyant, amely mindegyik kategóriában egyenletesen jól teljesített volna. A gyengébb teljesítményt elérő alapok közül az AXA mindhárom portfólió tekintetében csak a mezőny második felében helyezkedett el.

Jelentős különbség figyelhető meg az alapok teljesítményében, ugyanakkor nehéz megfogalmazni egyértelmű szabályt arra vonatkozóan, hogy melyik céget érdemes választani. Javasoljuk, hogy új belépőként, mindenképpen valamely három csillagos minősítéssel rendelkező alapot válasszák. Azoknak, akik jelenleg valamely egy csillagos minősítéssel rendelkező alap tagjai klasszikus és kiegyensúlyozott portfóliók esetén átlépést javaslunk egy három csillagos portfólióba. Növekedési esetében viszont kivárást javaslunk, mivel az 1 ill. 2 éves hozamok még túl rövidek egy ilyen döntés meghozatalához. Egyértelműen jó választás lehet a Honvéd Önkéntes Nyugdíjpénztár, azonban ennek „egyenruhás gyűjtőpénztár” jellege miatt a lakosság csak kis százaléka lehet tag.