Magánnyugdíjpénztár: menni vagy maradni?
radnaim, 2010.12.17, péntek, 18:18
Cikkünk az írásakor (2010.12.17) érvényes piaci állapotot tükrözi. Befektetési döntések meghozatala előtt mindig tájékozódjon az aktuális piaci helyzetről.
Ne maradjon le frissítéseinkről, regisztráljon és kérje hírlevelünket! Iratkozzon fel RSS csatornánkra!
Mivel december 13-án, hétfőn a Parlament elfogadta a „a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alapról, és a szabad nyugdíjpénztár-választás lebonyolításával összefüggő egyes törvénymódosításokról” szóló törvényt, mintegy 3 millió nyugdíjpénztártagnak kell állást foglalnia a fenti kérdésben 2011. január 31-ig. Ebben a döntésben kívánunk olvasóinknak segítséget nyújtani.
Az új szabályok
Az elfogadott törvény szerint az a magánnyugdíjpénztár tag, aki 2011. január 31-ig személyesen nem nyilatkozik a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervnél, vagy úgy nyilatkozik, hogy visszalép az állami rendszerbe, nyugdíjpénztári megtakarításairól lemond, cserébe nyugdíja 100%-át az állami rendszerből remélheti (az eddig nyugdíjba ment magánnyugdíjpénztári tagok az állami nyugdíj kb. 74%-át kapták meg, míg nyugdíjpénztári megtakarításukat felvehették).
Aki ezzel szemben a pénztárban maradás mellett dönt, csak az eddigi szolgálati ideje alapján lesz nyugdíjra jogosult (15 évnél kevesebb szolgálati idő esetén csak az ún. időskorúak járadékára, 15 és 20 év között részleges mértékre), amelyek mellett a továbbiakban csak pénztári megtakarítására számíthat. Szolgálati időnek számítanak a munkával töltött évek mellett többek között a katonai szolgálat, a GYÁS, GYES, GYED és táppénz időszaka, valamint az 1998. január 1-je előtt a nappali tagozatú felsőoktatásban eltöltött idő is. Bruttó bérének 10%-át 2012. január 1-jétől továbbra is a magánnyugdíjpénztára fogja megkapni (addig az állami költségvetés), és a 2010. október 1-je és 2011. december 31-e közötti idő szolgálati időként hozzáadódik a megszerzett szolgálati idejéhez, ami után állami nyugdíjat szerezhet. Az időskorúak járadéka az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 80%-a csökkentve a család egy főre jutó jövedelmével (vagyis csak szociálisan rászorulók kapják).
Kinek éri meg maradni – a jelenlegi szabályok feltételezésével?
A „Kinek éri meg maradni?” kérdését több szinten próbáljuk megválaszolni. Először a most életbe lépő szabályok mellett. Ezek alapján egy csoportot tudunk azonosítani, akinek még így is megérheti a maradás: a rövid várható élettartamúak. Ebbe a csoportba azok tartoznak, akik valamilyen okból tudják, hogy nem fogják a nyugdíjkorhatárt elérni, így esetükben a nyugdíjpénztári megtakarításuk örökölhetősége a fő szempont. Ugyan az állami rendszerben is van özvegyi nyugdíj, de az is csak a 20 év szolgálati idővel rendelkezők özvegyeit illeti meg, így elképzelhető olyan eset, hogy valaki például súlyos beteg, de hozzátartozója utána özvegyi, árvasági ellátásra nem jogosult, így racionális számára a pénztárban maradás.
Kinek éri meg maradni – a szabályok változását feltételezve?
A második szinten azt elemezzük, hogy mennyire feltételezhetjük a jelenleg törvénybe iktatott szabályok változatlanságát. Megítélésünk szerint nem igazán.
Az első érv jogi: az elfogadott törvény alkotmányos alapjogok sorát sérti meg, így valamilyen belföldi (AB) vagy külföldi (EU) jogorvoslatra jó eséllyel számíthat a nyugdíjpénztárban maradó. A legkirívóbb két probléma a választással kapcsolatos (nyilatkozat nélkül államosítás, rövid határidő, kevés helyen történő szóbeli nyilatkozattétel), valamint a nyugdíjpénztárban maradók hátrányos megkülönböztetése a visszalépőkkel szemben (mindkét csoporttól levonják a 24%-os hozzájárulást, de az egyik csoport nem kap érte semmit).
A második érv stratégiai: a kormány által bejelentett retorzió a tagok többsége (a 8 éven túl nyugdíjba vonulók) számára úgynevezett nem hiteles fenyegetés. A nem hiteles fenyegetés a játékelméletben azt a szituációt jelenti, amikor egy többperiódusos játékban az egyik játékos olyat ígér, amit később számára nem racionális betartani. Azért ígéri ezt, mert arra számít, hogy a másik játékos ettől elrettenve úgy cselekszik, hogy a fenyegetést nem kell beváltania. A játékelmélet szerint ilyenkor ha több egyensúly (megoldás) van, akkor nem ez fog kialakulni (bővebben erről itt olvashat).
Miért nem hiteles a fenyegetés? Egyrészt azért, mivel ez a kormány nem lesz hatalmon, amikor a tagok többsége nyugdíjas lesz. Másrészt azért, mert bármilyen kormány számára racionális egy olyan lépés, hogy rövid távú bevételekért cserébe hosszú távú kötelezettséget vállaljon – azaz a megtakarítások átvételével megengedje a visszalépést az állami rendszerbe. Állításunk alátámasztására a legjobb érv, hogy mind a Bajnai, mind pedig az Orbán kormány lehetőséget adott erre, bár azt megelőzően ez törvényileg tiltva volt (a Bajnai kormány ez irányú intézkedésének negatív hatásaira annak idején a portfolio.hu-n megjelent cikkünkben fel is hívtuk a figyelmet, egyben megjósolva a teljes második pillér megszűnését).
Ugyanakkor az állami nyugdíjígéret sem hiteles, ugyanis a demográfiai mutatók alakulása miatt a jelenlegi járulékszintek mellett a kifizetések szintje nem fenntartható. Kérdés, hogy az egyensúlyt milyen mértékben fogja a járulékok emelkedése, illetve a nyugdíjak összegének csökkenése megteremteni. Ha azt feltételezzük, hogy a jelenlegi járulékszint versenyképességi okokból nem emelkedhet, akkor a 40 év szolgálati idő után járó nyugdíjak 20-30 év múlva a jelenlegi 66%-ról a bruttó átlagkereset 30-40 százalékára kell, hogy csökkenjenek (részletesen erről a kérdésről lásd az alábbi elemzést).
A döntés megkönnyítése érdekében készítettünk egy kalkulátort, ami már a fenti tényező figyelembevételével számszerűsíti a maradás és a visszalépés esetén elérhető nyugdíjakat. A TB nyugdíj esetében 8 évig változatlan feltételrendszerrel számol. Ezután azt feltételezi, hogy a helyettesítési ráta (a nyugdíj és a bruttó átlagkereset aránya) csökkenni kezd annak érdekében, hogy a járulék elegendő maradjon a nyugdíjak kifizetésére (változatlan járulékszint feltételezésével). A nyugdíjpénztár esetében a bér 10%-nak befizetésével, a befizetésből 0.9% költség levonásával és alapesetben nulla reálhozammal számol (ez egyébként elég pesszimista feltételezés, igény szerint megváltoztatható). A járulékplafont (kb. 620000 forint jövedelem fölött nem kell magánnyugdíjpénztári járulékot fizetni és nem képződik nyugdíjjogosultság) mindkét esetben figyelembe vettük.
Egyáltalán nem biztos azonban, hogy valaki el is éri a nyugdíjkorhatárt (jelenleg a férfiak 33, a nők 15 százaléka 65 évnél fiatalabban hal meg). Hogy ezt a tényezőt is figyelembe tudjuk venni, kiszámítottuk a nyugdíjvagyon várható értékét 65 éves korban mindkét alternatíva esetén. Ez az állami nyugdíj esetében az adott korosztály számára várhatóan a nyugdíjban töltött idővel szorozza meg a nyugdíj összegét (ez az idő nyilván kevesebb, mint a 65 éves korban várható nyugdíjban töltött idő, hiszen a 65 éves korig elhunytak nulla időt töltenek nyugdíjban, ami csökkenti az átlagot). Magánnyugdíjpénztári vagyon esetében pedig a még munkában töltött idő várható értékével szorozza meg a befizetést, és ezt adja hozzá a jelenlegi számlagyenleghez (ez is kevesebb,mint a 65 éves korig élők esetében, hiszen aki meghal, több befizetést nem teljesít saját számlájára). Azt az alternatívát érdemes tehát választanunk, amely esetében a várható nyugdíjvagyon magasabb.
Összefoglalóan tehát azt állíthatjuk, hogy aki nyolc éven belül megy nyugdíjba, annak a jelenlegi szabályok alapján érvényes döntenie (vagyis a legtöbb esetben visszalépni), aki viszont ezután, annak már a szabályok megváltozását kell feltételeznie, így neki ajánljuk kalkulátorunk használatát. Azonban még annak is érdemes megfontolnia a maradást, akinek az állami rendszerbe visszalépéssel most magasabb nyugdíjvagyon adódna, mert legjobb esetben fog szolgálati időt kapni a jövőben is a 24% befizetése miatt, legrosszabb esetben viszont legalább azt az opciót, hogy a mostani feltételekkel visszalépjen az állami rendszerbe, újra fel fogják ajánlani számára. Addig pedig megtakarítása gyűlik és örökölhető. Vagy ahogy az angol jogelv tartja: a birtoklás a jog kilenc tizede ("possession as 9/10ths of the law").
Mi a teendő, ha valaki pénztártag szeretne maradni?
Az iménti pontban leírt helyzetet a kormány is felismerte, minden bizonnyal ezért döntött úgy, hogy technikailag megnehezíti a nyugdíjpénztárban maradást. Ez egyrészt úgy valósul meg, hogy nyilatkozat nélkül mindenki automatikusan visszakerül az állami rendszerbe, másrészt úgy, hogy a nyilatkozatot személyesen kell megtenni az illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatási szervnél, amelyek technikai befogadóképessége nem éri el a 200 000 főt.
A nyilatkozattal érdemes nem várni az utolsó pillanatig, mivel tapasztalataink szerint egyre többen vannak az ügyfélszolgálatokon (képünk az egyik ügyfélszolgálaton készült, ahol a várakozó ügyfelek által készített alkotásokat örökítettük meg). A nyilatkozatot a Nyugdíjbiztosítási Igazgatóságokon lehet megtenni. Mindenki vigye magával a személyit, lakcímkártyát, TAJ kártyát. Magánnyugdíjpénztári tagsági nyilatkozatra nincs szükség, elég bemondani a pénztár nevét. A nyilatkozatról kérjünk másolatot érkeztetési pecséttel, és egy példányt adjunk le a munkáltatónál 5 munkanapon belül, erről is kérjünk igazolást.
A magánnyugdíjpénztárakhoz kapcsolódó további írásaink:
Mivel pótoljuk nyugdíjpénztári megtakarításainkat?
A magánnyugdíjpénztári szabályozás változásának hatása a magyar részvénypiacra
Mit mutatnak a magánnyugdíjpénztári hozamok?
Az új szabályok
Netfolio tipp
Aki nyolc éven belül megy nyugdíjba, annak a jelenlegi szabályok alapján érdemes döntenie (vagyis a legtöbb esetben visszalépni), aki viszont ezután, annak a szabályok változásával is számolnia kell. Kalkulátorunkkal kiszámíthatja várható nyugdíjvagyonát a két alternatíva esetére. Azonban még annak is érdemes most várnia és bízni a szabályok megváltozásában, akinek esetleg a maradás kisebb vagyont eredményezne, mert legalább azt az opciót, hogy a mostani feltételekkel visszalépjen az állami rendszerbe, újra fel fogják ajánlani számára. Addig pedig megtakarítása gyűlik és örökölhető.
Kinek éri meg maradni – a jelenlegi szabályok feltételezésével?
A „Kinek éri meg maradni?” kérdését több szinten próbáljuk megválaszolni. Először a most életbe lépő szabályok mellett. Ezek alapján egy csoportot tudunk azonosítani, akinek még így is megérheti a maradás: a rövid várható élettartamúak. Ebbe a csoportba azok tartoznak, akik valamilyen okból tudják, hogy nem fogják a nyugdíjkorhatárt elérni, így esetükben a nyugdíjpénztári megtakarításuk örökölhetősége a fő szempont. Ugyan az állami rendszerben is van özvegyi nyugdíj, de az is csak a 20 év szolgálati idővel rendelkezők özvegyeit illeti meg, így elképzelhető olyan eset, hogy valaki például súlyos beteg, de hozzátartozója utána özvegyi, árvasági ellátásra nem jogosult, így racionális számára a pénztárban maradás.
Kinek éri meg maradni – a szabályok változását feltételezve?
A második szinten azt elemezzük, hogy mennyire feltételezhetjük a jelenleg törvénybe iktatott szabályok változatlanságát. Megítélésünk szerint nem igazán.Az első érv jogi: az elfogadott törvény alkotmányos alapjogok sorát sérti meg, így valamilyen belföldi (AB) vagy külföldi (EU) jogorvoslatra jó eséllyel számíthat a nyugdíjpénztárban maradó. A legkirívóbb két probléma a választással kapcsolatos (nyilatkozat nélkül államosítás, rövid határidő, kevés helyen történő szóbeli nyilatkozattétel), valamint a nyugdíjpénztárban maradók hátrányos megkülönböztetése a visszalépőkkel szemben (mindkét csoporttól levonják a 24%-os hozzájárulást, de az egyik csoport nem kap érte semmit).
A második érv stratégiai: a kormány által bejelentett retorzió a tagok többsége (a 8 éven túl nyugdíjba vonulók) számára úgynevezett nem hiteles fenyegetés. A nem hiteles fenyegetés a játékelméletben azt a szituációt jelenti, amikor egy többperiódusos játékban az egyik játékos olyat ígér, amit később számára nem racionális betartani. Azért ígéri ezt, mert arra számít, hogy a másik játékos ettől elrettenve úgy cselekszik, hogy a fenyegetést nem kell beváltania. A játékelmélet szerint ilyenkor ha több egyensúly (megoldás) van, akkor nem ez fog kialakulni (bővebben erről itt olvashat).
Miért nem hiteles a fenyegetés? Egyrészt azért, mivel ez a kormány nem lesz hatalmon, amikor a tagok többsége nyugdíjas lesz. Másrészt azért, mert bármilyen kormány számára racionális egy olyan lépés, hogy rövid távú bevételekért cserébe hosszú távú kötelezettséget vállaljon – azaz a megtakarítások átvételével megengedje a visszalépést az állami rendszerbe. Állításunk alátámasztására a legjobb érv, hogy mind a Bajnai, mind pedig az Orbán kormány lehetőséget adott erre, bár azt megelőzően ez törvényileg tiltva volt (a Bajnai kormány ez irányú intézkedésének negatív hatásaira annak idején a portfolio.hu-n megjelent cikkünkben fel is hívtuk a figyelmet, egyben megjósolva a teljes második pillér megszűnését).
Ugyanakkor az állami nyugdíjígéret sem hiteles, ugyanis a demográfiai mutatók alakulása miatt a jelenlegi járulékszintek mellett a kifizetések szintje nem fenntartható. Kérdés, hogy az egyensúlyt milyen mértékben fogja a járulékok emelkedése, illetve a nyugdíjak összegének csökkenése megteremteni. Ha azt feltételezzük, hogy a jelenlegi járulékszint versenyképességi okokból nem emelkedhet, akkor a 40 év szolgálati idő után járó nyugdíjak 20-30 év múlva a jelenlegi 66%-ról a bruttó átlagkereset 30-40 százalékára kell, hogy csökkenjenek (részletesen erről a kérdésről lásd az alábbi elemzést).
A döntés megkönnyítése érdekében készítettünk egy kalkulátort, ami már a fenti tényező figyelembevételével számszerűsíti a maradás és a visszalépés esetén elérhető nyugdíjakat. A TB nyugdíj esetében 8 évig változatlan feltételrendszerrel számol. Ezután azt feltételezi, hogy a helyettesítési ráta (a nyugdíj és a bruttó átlagkereset aránya) csökkenni kezd annak érdekében, hogy a járulék elegendő maradjon a nyugdíjak kifizetésére (változatlan járulékszint feltételezésével). A nyugdíjpénztár esetében a bér 10%-nak befizetésével, a befizetésből 0.9% költség levonásával és alapesetben nulla reálhozammal számol (ez egyébként elég pesszimista feltételezés, igény szerint megváltoztatható). A járulékplafont (kb. 620000 forint jövedelem fölött nem kell magánnyugdíjpénztári járulékot fizetni és nem képződik nyugdíjjogosultság) mindkét esetben figyelembe vettük.
Magánnyugdíjpénztár: menni vagy maradni?
Havi bruttó átlagkereset: Ft Életkor: év Nem:
Jelenlegi szolgálati idő: év Nyugdíjkorhatár: év Korhatárig hátralévő évek: év
Jelenlegi magánnyugdíjpénztári egyenleg: Ft Nettó reálhozam: %
Összefoglalóan tehát azt állíthatjuk, hogy aki nyolc éven belül megy nyugdíjba, annak a jelenlegi szabályok alapján érvényes döntenie (vagyis a legtöbb esetben visszalépni), aki viszont ezután, annak már a szabályok megváltozását kell feltételeznie, így neki ajánljuk kalkulátorunk használatát. Azonban még annak is érdemes megfontolnia a maradást, akinek az állami rendszerbe visszalépéssel most magasabb nyugdíjvagyon adódna, mert legjobb esetben fog szolgálati időt kapni a jövőben is a 24% befizetése miatt, legrosszabb esetben viszont legalább azt az opciót, hogy a mostani feltételekkel visszalépjen az állami rendszerbe, újra fel fogják ajánlani számára. Addig pedig megtakarítása gyűlik és örökölhető. Vagy ahogy az angol jogelv tartja: a birtoklás a jog kilenc tizede ("possession as 9/10ths of the law").
Mi a teendő, ha valaki pénztártag szeretne maradni?
Az iménti pontban leírt helyzetet a kormány is felismerte, minden bizonnyal ezért döntött úgy, hogy technikailag megnehezíti a nyugdíjpénztárban maradást. Ez egyrészt úgy valósul meg, hogy nyilatkozat nélkül mindenki automatikusan visszakerül az állami rendszerbe, másrészt úgy, hogy a nyilatkozatot személyesen kell megtenni az illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatási szervnél, amelyek technikai befogadóképessége nem éri el a 200 000 főt.
A nyilatkozattal érdemes nem várni az utolsó pillanatig, mivel tapasztalataink szerint egyre többen vannak az ügyfélszolgálatokon (képünk az egyik ügyfélszolgálaton készült, ahol a várakozó ügyfelek által készített alkotásokat örökítettük meg). A nyilatkozatot a Nyugdíjbiztosítási Igazgatóságokon lehet megtenni. Mindenki vigye magával a személyit, lakcímkártyát, TAJ kártyát. Magánnyugdíjpénztári tagsági nyilatkozatra nincs szükség, elég bemondani a pénztár nevét. A nyilatkozatról kérjünk másolatot érkeztetési pecséttel, és egy példányt adjunk le a munkáltatónál 5 munkanapon belül, erről is kérjünk igazolást.
A magánnyugdíjpénztárakhoz kapcsolódó további írásaink:
Mivel pótoljuk nyugdíjpénztári megtakarításainkat?
A magánnyugdíjpénztári szabályozás változásának hatása a magyar részvénypiacra
Mit mutatnak a magánnyugdíjpénztári hozamok?
Akciós számlanyitás
Nyisson kedvezményes befektetési számlát! Részvénykereskedés alacsony jutalékkal, már külföldi piacokon is!
Akciós számlanyitásPortfóliókezelő
Tekintse át könnyedén befektetése állapotát, elért hozamát és vállalt kockázatait!
Portfólióajánló
Állítson össze befektetési céljainak és kockázatvállalási kedvének leginkább megfelelő portfóliót! Portfólióajánló eszközünkkel percek alatt megtudhatja, mibe érdemes fektetnie!
Befektetési alapok rangsora
Statisztikai módszereken alapuló minősítéseink segítségével könnyen kiválaszthatja a legjobban teljesítő alapokat.
A legjobb alapok listája
Híres befektetők mondták
„Jegyezd meg fiam, mindenki, aki arra játszik, hogy ennek az országnak rosszabbul fog menni, előbb-utóbb csődbe megy.”
Hozzászólások
Egy apró kérés: jó lenne, ha az MNYP nettó hozamát lehetne állítani.
Ekkor kiderülne, hogy az MNYP-k mekkora hozamnál tudják ledolgozni a hátrányukat.
kíváló, elgondolkodtató cikk...
kérdésem, hogy a nyugdíjjárukék plafon hogy van kezelve a modellben (az mnyp lábnál látom, sehogy..)
és egyetértek az előttem szólóval is (reálhozam paraméter...)
Beépítettük a reálhozam paramétert és a járulékplafon figyelését is. Köszönjük észrevételeiket!
nagyon jó a cikk, különösen tetszik a játékelméleti megközelítés. egészen új oldalról világítja meg a kérdést.
Az a probléma hogy az egész csak fikció. Először is jöhet még egy kis válság és a mnyp-k csődbe mennek, a pénz ugrott. Vagy jön egy kicsivel nagyobb válság, és az állam is csődbe ment, a pénznek lőttek. 20-30 éves időtávon már nincs ésszerü logikus döntés, mivel kiszámithatatlan az egész rendszer.
Ha már játékelmélet, olyan ez, mintha minden héten vennék egy lottószelvényt, arra alapozva, hogy 30 év alatt majd csak lesz 1x telitalálatos szelvényem...
Ami még hiányzik:
-az állami nyugellátás valorizációja (célszerű az inflációt figyelmen kívül hagyó átlagos reálbér-növekedéssel kalkulálni) a nyugdíjbavonulás előtti 3. évig (ennek részben a kalkulációnál figyelembe veendő historikus adatnak, részben a felhasználó által becsülhető paraméternek kellene lennie)
-a nyugdíjplafon éves átlagos növekedésének becsülhetővé tétele
-az eddig megszerzett szolgálati időn túl az adott szolgálati időhöz tartozó átlagjövedelem, mint input paraméter megjelenítése (pl. mindenkori nyugdíjplafont meghaladó jövedelem, mindenkori átlagjövedelem/minimálbér x-ed része, illetve x-szerese), figyelembe véve azt is, hogy bizonyos szolgálati időt (pl gyes, felsőfokú tanulmányok, munkanélküle ellátásban töltött idő) az átlagkereset számításnál figyelmen kívül kell hagyni).
-az állami nyugdíj becsült helyettesítési rátájának módosíthatóvá tétele
-nyugdíjkorhatár módosíthatóvá tétele
A kalkuláció során az inflációt azért lehet figyelmen kívül hagyni, mivel az mindkét nyugdíjtípust egyformán sújtja, de a magánnyugdíj tőkepiaci hozamával szemben, az állami nyugdíj "hozama" -legalábbis a jelenlegi szabályok szerint- a bruttó átlagkereset növekedésének inflláció feletti része.
még két dolog, ami módosíthatja a helyettesítési rátát (felfelé) - ebből az első különösen fontos tényező, esetleg a kalkulátorban parametrizálható:
1) foglakoztatottsági szint. A kalkulátor a korfa várható alakulását veszi csak figyelembe, de azt nem hogy a munkaképes korú lakosságból milyen arány foglalkoztatott (~ járulékfizetö). Itt lehetünk némiképp optimisták, esetleg feltételezhetjük hogy elmozdulunk az EU-s tökutolsó helyről (de legalábbis pozitív irányban változunk)...
2) akik nem lépnek vissza állami nyugdíjba, azok munkaadói járulékot (helyesebben immár adót) fizetnek, de majdan semennyi vagy csak csökkentett mértékű állami nyugdíjat kapnak. Ez elvileg szintén emelheti a helyettesítési rátát az állami rsz-be visszalépőknek. Persze ha csak marginális arány marad mnyp-ben, akkor ez a hatás is marginális...
az előttem szólóval kicsit vitatkoznék: a cél nem egy, a jelenlegi szabályok szerinti tökéletes nyugdíj megállapító kalkulátor összerakása (már közép távon is képlékenyek a szabályok...), hanem egy hosszútávú becslésre használható eszköz, ami a felosztó-kirovó rendszer egyensúlyát feltételezi.
Ehhez szerintem amit az említett tényezőkből be lehetne tenni az a reálbér-növekedés (mely mind az állami mind magán nyugdíjra hat), esetleg a helyettesítési ráta módosíthatóvá tétele, bár utóbbit a korfa, a foglalkoztatási szint, a járulékszint és a nyugdíjkorhatár determinálja (ezeket lehet fix paraméternek tekinteni). Amúgy a nyugdíjkorhatár emelése nem más mint a helyettestési ráta elinflálása (~kevesebb időre magasabb nyugdíj), a nyugdíjvagyon várható reálértékét kb hasonló módon módosítja mindkét esetben (igaz, az örökölhetőség miatt a mnyp részt komparatíve némileg előnybe hozza...)
a nyugdíjplafonnál meg lehet inflációt feltételezni, ami akkor semmin sem változtat (mert ez egy "reál" kalkulátor) - egy esetleges reál nyugdíjplafon változás amúgy is hasonlóan érintené mindkét lábat...
Nagyon jó cikk. Nekem egy komoly dilemmám van, ha ez nem lenne, már döntenék is a magán mellett.
Vajon hány tag maradása mellett marad működőképes egy nyugdíjpénztár? Nyilván, ha egy helyen néhány százan maradnak, akkor akárhogy kalkulálunk, az a pénztár tönkre fog menni rövid távon...
Jelenleg is van pénztár, ami néhány ezres taglétszámmal működik, például az Életútnak 2500 tagja van. Emellett bevett gyakorlat, hogy az önkéntes pénztárakkal össze van vonva az adminisztráció. Az biztos, hogy konszolidációs folyamat fog elindulni, de egy pénztár biztos fog maradni. Amúgy egyébként a törvény szerint ha a pénztárt végelszámolják, akkor is visszakerül automatikusan a tag az államiba, tehát ha tényleg csak ez tartja vissza, akkor egy kis várakozást a dolog mindenképpen megér.
A kalkulációban az "állami" nyugdíjat a bruttó átlagkereset alapján számolják. Akkor ez azt jelenti, hogy 2013 után az állam bruttó nyugdíjat fizet? Azaz ebből még le kell vonni az SZJA-t is, hogy ténylegesen megkapjuk az állami nyugdíj összegét?
Sajna a kalkulátor nem számol azzal a kb 4%-al, amit levon a biztosító, mikor megkapja a havi béred 10%-át.
Tehát nem az egész befizetett 10% kerül befektetésre, hanem kevesebb. Ez eléggé befolyásolja a hozamszámítást.
Ezért is tartom igazi mocsok dolognak, hogy az infláció feletti hozamot adják csak ide.
Tegyük fel, hogy havi 100eFt ment eddig a biztosítóhoz. Az lekapta a 4% működési költségét, meg ki tudja még mit, aztán a maradék 95-96 eFt lett befektetve.
Tehát a mostani hozamot, a csökkentett összeggel sikerült elérnem. És mivel kötelező volt ez az egész, ezt felfoghatjuk adóként is. Nem én akartam, nem én döntöttem, mivel kötelező volt belépni valahova.
Az lenne korrekt, becsületes, ha már ellopják a pénzem, hogy az infláció értékéből levonják a biztosítónak fizetett költségeim, és a maradékot ideadják.
pl, ha adott évben 7,6% volt az infláció, akkor abból levonják a 4%-ot, marad 3,6%. És az e feletti részt adják ide.
Nem probléma, ha nem lesz meg a 2000 fő egy pénztárnál, mert akkor az ugyan végelszámolással megszűnik, de a törvény szerint a magánnyugdíjpénztári tag 30 napot kap, hogy ha nem csinál semmit, akkor átkerül az államiba, ha nem akar, akkor pedig a megmaradó bármelyik magánnyugdíjpénztárba átléphet.
Tehát, aki most még nem tud dönteni és kis taglétszámú pénztárban van (ca, 70 ezer fő alatti), az nem sokat kockáztat, nyugodtan választhatja most a magánnyugdíjpénztárat, mert később még egy lehtősége lesz.
Most majd az átláthatatlan állami rendszerben biztos sokkal jobb lesz.... :)
Nekem egy kicsikével jobb kalkulátorom van, ami jó mind az MNYP hozamok illetve bármilyen hosszútávú befektetések kiszámítására. Ha a jelen helyzetet veszem: MNYP a jelenlegi Bruttó béremmel számolva, akkor 15 éves szolgálati idővel teljes mértékben önfenntartó leszek. A kalkulátor ugyanis feltételezi, hogy 30-45 kor között keresi az ember a legtöbbet, valamint hogy csak 30 éves korától kezd el dolgozon, ezen felül 45-65 éves kor között egyáltalán nem lesz bejelentett munkája :-)
65 évesen hozzádob a leendő havi nyugdíjhoz a jelenlegi nettó bérem alapján még 70%-ot => éves átlag 2%-os inflációval számolva, ami azt eredményezi hogy leendő nyugdíjam az MNYP-ből a jelenlegi nettó fizetésem plusz még 70%.
A tábla 85 éves koromig számol, amikoris még mindig lesz a számlámon több mint 73 millió.
Ha bárki annyira odavan hogy most mi lesz vele, tudom ajánlani neki, hogy bárhogyan dönt az adócsökkentésből befolyó plussz pénzéből csináljon egy biztosításítási kötvényt. Biztosan nem lesz rászorulva állambácsira, ugyanis a mostani harmincasoknak nagyon nem valószínű hogy bármilyen állami nyugdíja lesz. A jövő az öngondoskodásé. Nem sírni kell, hanem előre gondolkozni!
Üdvözlettel: Egy jelenleg három pilléren álló állampolgár (jan 31-től már csak kettőn :-))
A nettó reálhozam a kalkulátorban nem lehet negatív :)
Ez pontosan megfelel a pénzügyi befektetési alapok első, ún. „Ügyfélhaszon-elemzés” törvényének, amit most kiszivárogtatok:
1§: Ügyfélhaszon-elemzés törvénye:
Az ügyfél (ld. „Balek”) számára bemutatott kalkulációban minden esetben csak nyereség, ill. legrosszabb esetre értékállóság tüntethető fel.
A hihetőség eléréséhez lehetőség szerint a konstrukcióra állami garanciavállalást, ill. egyéb (pl. adó-) kedvezményeket szükséges szerezni.
Ha ez nehézségekbe ütközik, szükségessé válhat néhány politikus megvesztegetése (ld. „Az alapkezelés járulékos költségei”).
Tilos az ügyfeleket arról tájékoztatni, hogy a megszerzett állami garanciát vagy kedvezményt az állam az adófizetők pénzéből biztosítja, tehát ez is az ügyfelek plusz felmerülő költsége. Az ebből fakadó, adott ügyfélre eső várható költséget a kalkulációban feltüntetni szigorúan tilos.
Veszteség lehetőségként való feltüntetése azonban akkor is tilos, ha a konstrukció számára nem sikerült állami garanciavállalást vagy egyéb kedvezményt megszerezni.
Jó számolgatást :)
Erre az esetre van esetleg forgatókönyv?
Köszönöm!
Valóban maradt egy "kiskapu" az állami rendszerbe történő visszalépésre 2010. január 31-et követően, a végelszámolással történő megszűnéssel (márpedig a kis pénztárak szinte biztosan megszűnnek), ha a tag nem nyilatkozik arról, hogy átlép másik pénztárba. Ez akár több hónap újabb gondolkodási időt is adhat, addig biztosan lesz alkotmánybírósági döntés is.
Viszont a TB jogosultság megszűnéséről a törvény a következőképpen rendelkezik:
"36. § A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny.) 2. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
(6) Az a személy, aki
a) 2011. január 31-ét követően létesít magán-nyugdíjpénztári tagsági jogviszonyt, a jogviszony létesítésének időpontjától, de legkorábban 2011. december 1-jétől kezdődően,
b) 2011. január 31-éig kezdeményezi a magán-nyugdíjpénztári tagsági jogviszonyának fenntartását, 2011. december 1-jétől kezdődően
a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerben további szolgálati időt nem szerez, és az ezt követően szerzett keresete, jövedelme a társadalombiztosítási nyugellátások megállapítása során nem vehető figyelembe, azonban a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 32/B. §-ában meghatározott feltételek szerint az időskorúak járadékára jogosult.”
Tehát a TB jogosultság elvesztését nem a magánnyugdíjpénztári tagság meglétéhez, hanem a január 31-ig megteendő nyilatkozathoz köti. Nem vagyok jogász, de ez nekem azt jelenti, hogy aki nyilatkozik, mindenképpen elveszíti e a törvény alapján a TB jogosultságát, függetlenül attól, hogy később a magánpénztár végelszámolása során végülis visszakerül az állami rendszerbe. Ami teljesen abszurd, hiszen - az én értelmezésem szerint - így teljesen el lehet esni a nyugdíjtól annak ellenére, hogy a 10%-ot és a 24%-ot továbbra is vonják a fizetésből.
2011-ben van arra esély, hogy ilyen hátrányos megkülönböztetést okozó törvényt az Alkotmánybíróságon áttuszkoljanak?
"Tehát a TB jogosultság elvesztését nem a magánnyugdíjpénztári tagság meglétéhez, hanem a január 31-ig megteendő nyilatkozathoz köti. Nem vagyok jogász, de ez nekem azt jelenti, hogy aki nyilatkozik, mindenképpen elveszíti e a törvény alapján a TB jogosultságát, függetlenül attól, hogy később a magánpénztár végelszámolása során végülis visszakerül az állami rendszerbe. Ami teljesen abszurd, hiszen - az én értelmezésem szerint - így teljesen el lehet esni a nyugdíjtól annak ellenére, hogy a 10%-ot és a 24%-ot továbbra is vonják a fizetésből."
Ez egy nagyon jó kérdés, szerintem a megkülönböztetés egyszerűen nem lehet alkotmányos, de az Alkotmánybíróság döntését nyilván nem lehet megjósolni.
Egyébként a Fidesz sem feltétlenül akart egy teljesen alkotmányos törvényt hozni, a cél az volt, hogy a lehető legtöbb ember átlépjen, ehhez valami fenyegetést be kellett építeni. Én a legvalószínűbb forgatókönyvnek azt tartom (de hangsúlyozom: minden jogi képzettség nélkül, csak józan ésszel), hogy a visszaléptetést nem, hanem csak a 24%-os hozzájárulás utáni TB nyugdíj jogosultság elvesztését fogják alkotmányellenesnek találni, és csak azt a passzust semmisítik meg. Azaz: aki nem nyilatkozott (és ez nagyon kisebbség lesz), az már nem fog tudni visszalépni, de aki maradt a magánnyugdíjpénztárban, az nem veszíti el a TB ellátásra való jogosultságát.
Így a kecske (költségvetési bevétel) is jóllakik, a káposzta (maradók TB nyugdíj jogosultsága) is megmarad.
"2011-ben van arra esély, hogy ilyen hátrányos megkülönböztetést okozó törvényt az Alkotmánybíróságon áttuszkoljanak?"
egy javítás: természetesen a nem nyilatkozók lesznek elsöprő többségben (>90-95%)
A nyugdíjpénztárak működési költsége valóban nem szerepelt eddig a kalkulációban (az észrevétel nyomán már beépítettük), de az új szabályozás szerint ennek mértéke a korábbi 4,5% helyett legfeljebb 0,9%, így hatása nem jelentős. Ezt a költséget ugyanakkor nem a vagyon, hanem a befizetések arányában kell fizetni, így az éves hozamot kb. 0,2%-kal fogja csak csökkenteni.
A negatív reálhozam feltételezése irracionális, mivel ha ez igaz lenne, ez azt jelentené, hogy nem lenne érdemes értékpapírokat tartani, helyettük árukat kellene venni. Utólag természetesen kialakulhat negatív reálhozam, mivel ez egy várható érték, amitől az aktuális érték eltérhet fel és lefelé is.
Sikerult reprodukalnom a MNYP labat, ugy 3%-os diffivel. Viszont a "Nem marad tag" szamait nem igazan. Ugy probalkoztam, hogy a fizu * eves fizu emelkedes * 33,5% lenne az eves toke es ebbe meg belevettem a halandosagi tabla adatait (2006os igy csak hozzavetoleges). De igy tul sok lett... hogyan kell ezt a reszt szamoln
Kéne a kalkulátorba még egy olyan opció, ami azzal számol, hogy a "Tag marad" esetben mégis gyarapodnak a szolgálati évek (mert vagy az Alkotmánybíróság semmisíti meg az ezzel ellentétes rendelkezést, vagy egy következő kormány teszi ezt meg - a magam részéről ezt valószínűsítem.)
ez megoldható úgy, hogy a jelenlegi szolgálati idő mezőbe beírod, hogy 65 évesen várhatóan mennyi szolgálati időd lesz
Lehet, hogy valamit nem jól tudok, de miért nem változik az állami nyugdíj bruttó 620e felett? A járulékplafon csak a 10%-ra igaz, de a 24%-ra nem. Tudtommal nincsen nyugdíjmaximum.
Van meg egyaltalan olyan hogy minimalis nyugdijosszeg? Ha van akkor ez be van epitve a modellbe?
Illetve az meg a kerdesem, hogy annak idejen ugy szolt a fama, hogy a leendo nyugdijuk 1/4-t adja majd a magannyugdij megtakaritas es 3/4-et az allami. Kerdem en, hogy akkor hogy lehet hogy akar milyen konstrukciot allitok be (eletkor, ledolgozott evek szama, fizetes kombo) a tisztan allami resz soha nem lesz meg csak a 2szerese sem a magannyugdij resznek, nemhogy a haromszorosa... Ez kb azt jelenti, hogy hiaba fizetem be a brutto fizetesem 33,5%-at a TB nyugdijba kb annyi lesz a nyugdijam mint a tisztan magannyugdij megtakaritas a 8%-os befizetesekbol? Ez hogy is van?
köszönöm, hogy kijavítottátok a kalkulátort.. egyből más a gyermek fekvése br 1.000.000 felett
A járulékplafon fölötti jövedelmet nem kell figyelembe venni a nyugdíj alapjául szolgáló kereset kiszámításánál, hiába kell a 24%-ot fizetni utána. Lásd az ONYF oldalról letölthető 1. példát:
http://www.onyf.hu/index.php?module=news&action=show&nid=6850&root=ONYF&...
Ezt nem értem. A "Magánnyugdíjpénztári vagyon most" + "Befizetések nyugdíjig" = "Magánnyugdíjpénztári vagyon nyugdíjba vonuláskor". De ha tag maradok akkor a "Befizetések nyugdíjig" hogyan lehet nagyobb mint 0? A mostani magánnyugdíj 8% továbbra is menne oda?
Igen-igen. Akkor a magánnyugdíj pénztár megkapja az adott (8% ?) összeget a bruttó fizetésből?
A tag marad oszlopban kerül kiszámolásra, hogy mekkora lenne magánnyugdíjpénztárban maradás esetén a várható nyugdíj, míg a nem marad tag oszlop tartalmazza az állami nyugdíjrendszerbe való visszalépés esetén várható nyugdíjat. Ezért lesz nullánál nagyobb a "befizetések nyugdíjig" értéke.
A 24%-os nyugdíjjárulék alatt a munkaadó által fizetett járulékot értjük?
Létezik minimális nyugdíjösszeg, mely jelenleg 28500Ft-tal egyezik meg. Abban az esetben ha a szolgálati idő nem éri el a 15 évet, akkor csak az időskorúak járadéka jár, ami a minimális nyugdíjösszeg 80%-a, csökkentve a család egy főre jutó jövedelmével, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy alig pár embernek jár, ezért a kalkulátor ennek összegével nem számol.
Mit javasolnak kulfoldon dolgozo magyar allampolgaroknak ?
13 ev Magyarorszagi munka es nyugdij befizetes + 5 eves svajci munka ( nyugdij a svajci allamnak ) eseten.
terveimben nem szerepel, hogy haza koltozzek . koszonom a tanacsot.
Én is nagyon örülnék ha Zsuzsanna fenti kérdésére válaszolna valaki, azaz ha valakinek van x évi magánnyugdíj megtakarítása, külföldön dolgozik és nem is akar hazatérni.
Ilyenkor már csak az örökölhetöség és a demográfiai mutatók is többet nyomhatnak latba a maradáshoz, vagy?...
Igen, amennyiben tag marad akkor a magánnyugdíj pénztár továbbra is megkapja a bruttó fizetés egy részét, ami az új szabályozás szerint nem 8, hanem 10%-ot jelent.
mivel az EU-ban egy másik államban szerzett szolgálati időt elismerik egymásnak az államok, a külföldi munkavállalás éveinek beszámításával lehetséges a magyar nyugdíjjogosultság megszerzése, még akkor is, ha jelenleg nincs meg a 20 év szolgálati idő.
például: jelenleg 18 év magyar szolgálati időhöz még hozzájön 5 év külföldi munkavállalás, majd további 17 év magyarországi. egy manyup-ban maradó munkavállaló a nyugdíjba vonuláskor 23 (18+5) év magyar szolgálati idővel számolhat, a 2011. utáni 17 év magyarországi munkavállalására veszíti el a nyugdíjjogosultságot.
2 kérdés ehhez kapcsolódóan:
1) a magyar nyugdíj alapjául szolgáló átlagbért a magyarországi munkavégzés és járulékfizetés idejére számolják ki (manyup tagság fenntartása esetén 2011 előtti időszakra). az átlagbér hány %-ában fogják a nyugdíjat megállapítani, ha a magyarországi munkavégzés kevesebb, mint 20 év? (az onyf táblájában 20 év szolgálati idővel kezdődik) a fenti példában mennyi jár a 18 évre?
2) hogyan illeszthető be az EU jogrendjébe a magyarországi nyugdíjjogosultság elvesztése manyup tagság fenntartása esetén? ha a fenti példa 5 évét egy olyan országban dolgozza le a munkavállaló, ahol 25 év a minimális szolgálati idő, akkor abban az országban nem lesz nyugdíjra jogosult az ott ledolgozott 5 éve után, mivel a magyar TB nem 35, hanem csak 18 évet ismer el neki?
Amennyiben a jövőben nem fog Magyarországon nyugdíjjogosultságra szert tenni, akkor érdemesebb a magánnyugdíjpénztári maradást választani, különösen igaz ez rövid szolgálati idő esetén, amikor csak részleges mértékben jogosult nyugdíjra, míg a magánnyugdíjpénztárban felhalmozódó megtakarítás a nyugdíjkorhatár elérésével átváltható járadékra.
Szerintem nem jó a kalkulátor! Havi bruttó 1 milliós jövedelemre csak havi 180 ezres nyugdíjat kalkulál, ami nem lehet jó, mivel apukám 2 hete ment nyugdíjba, és fele ekkora bruttora 190 ezret állapítottak meg neki.
A kalkulátor éppen azt mutatja be, hogy nagyon nem mindegy, hogy valaki mikor megy nyugdíjba - minél később, annál kevesebb lesz az állami nyugdíj. Havi bruttó 1 millióra 62 éves korban 413 eFt-ot ad, míg 30 éves korban 207 eFt-ot. Ez azért van, mert 35 év múlva (amikor a ma 30 éves nyugdíjba megy) kétszer akkora lesz a nyugdíjas/aktív arány, mint most, és a kalkulátor azt feltételezi, hogy a nyugdíjkassza végig egyensúlyban marad, így fele annyi pénzből fele akkora nyugdíjat lehet csak fizetni.
Mivel kalkuláljon?
Hogy nem fogja megkapni a 11-12. havi nyugdíját?
Érdekes, hogy 1997-ben - amikor kötelezővé tették a belépést - a nagy tudású közgazdászok miért nem szóltak, hogy pár év, és gazdasági világválság nélkül is fizethetetlenné válik az addig nyugdíjba vonultak nyugdíja?
Hisz csak számolás kérdése volt az egész, hogy ez a "harmadik láb" kihúzza a talajt a meglévő szolidaritás alapú rendszer alól.
Ez még egy sima érettségizettnek is nyilvánvaló lehetett, nemhogy a közgazdászoknak.
Persze azt is látom-hallom, hogy most maguk a nyugdíjasok is tiltakoznak, miközben az ő bőrükre (is) megy ez az egész számolósdi.
Az igazi harmadik láb az önkéntes nyugdíjpénztár lett volna, ha csak az maradt volna (1995-től kezdődően alakultak), mert oda már adózott jövedelemből teszi a pénzét mindenki, annyit amennyit akar/vagy tud.
Sőt, ha valakinek magas a jövedelme, más (jobb) megtakarításban is gondolkodhat, csak fantázia kérdése, hogy miben...
Ez mindig vicces hogy ki mit csinál az adózott jövedelmével, mivel sok esetben azt még 1x mindenképpen lehúzzák.
Lásd: kamatadó és társai (pl. lakásvásárlás utáni illeték)
Az önkéntes és NYESZ -nél is valahogy ez a jövőképem. Megadóztatják majd azt is.
nekem fontos lenne pontosan látni, hogy a 2010 novembertől 2011 decemberig tartó "eltérítés" időszaka beleszámít-e a szolgálati időbe (nekem csak ezzel van meg a 15 év). A cikketekből azt olvastam ki, hogy igen, viszont a kommentekben hivatkozott jogszabályhely szerint nem.
Nekem kiszámolta, hogy:
"Nyugdíjban töltött várható évek (65 év elérése esetén) 13.97 év"
azaz 14 év, de mi van HA még 90 éves koromban is itt esz a fene???
A életjáradék biztosítást találták ki annak a kockázatnak a kezelésére, hogy ha túl sokáig élünk, akkor elfogy a megtakarításunk. Ez azt jelenti, hogy 65 éves korunkban 14 évnyi nyugdíjért (az akkori várható élettartam) cserébe vehetünk egy olyan biztosítást, ami biztosítja nekünk, hogy az adott összeget az életünk végéig (így akár 90 éves korunkig) megkapjuk. Ezt azért tudja megtenni, mert a biztosítást kötők egy része hamarabb hal meg, mint 14 év, és ők finanszírozzák azoknak a járadékát, akik később halnak meg. Ezért számoltunk tehát 14 évvel, de a valóságban ezt az összeget az életünk végéig élvezhetjük.
Aki marad annak érdemes leadni ezt is, nem?
Nyilatkozat___
http://stabilitas.hu/?p=15181
Igen, a cikk szövegében a 24%-os nyugdíjjárulék alatt a munkáltatót terhelő járulékot értjük.
A "nem marad tag" esetén a nyugdíj a következő képen számolódik: a jövedelem sávosan degresszív formában átszámításra kerül, így megkapjuk az alapul szolgáló keresetet, melyet a jelenlegi helyettesítési rátával és a befizető/nyugdíjas arányból képzett korrekcióval beszorzunk.
A nyilatkozatot OTT adom le ahol akarom vagy a lakóhely szerint illetékes hivatalba kell elmenni?
(Amit itt lehet megkeresni hogy ki hová tartozik: http://www.onyf.hu/index.php?module=institutes&action=search)
A nyilatkozatot bármely nyugdíjbiztosítási igazgatóságnál, továbbá az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóságnál is meg lehet tenni, a leadás nincs lakhelyhez kötve.
Hozzászólás