Vonzó osztalékpapírok

totht, 2008.11.12, szerda, 19:29
 

Cikkünk az írásakor (2008.11.12) érvényes piaci állapotot tükrözi. Befektetési döntések meghozatala előtt mindig tájékozódjon az aktuális piaci helyzetről.

Ne maradjon le frissítéseinkről, regisztráljon és kérje hírlevelünket! Iratkozzon fel RSS csatornánkra!

A többéves mélypontokon lévő részvényárfolyamok mellett most érdemes kiszámolni az osztalékot fizető részvények osztalékhozamát. Ugyanis a részvényárak csökkenésével az osztalékhozam növekszik.

Netfolio tipp

A legközelebbi osztalékfizetés jövő tavasszal kezdődik, és pontos összegeket majd csak a tavaszi közgyűlések után fogunk tudni, azonban néhány cég osztaléka nagy valószínűséggel előre kalkulálható. Az egyik legnépszerűbb hazai osztalékpapír, az MTELEKOM még sohasem csökkentette a kifizetett osztalékot, és ha növekedésre nem is számítunk, a tavalyi 74 Ft-os részvényenkénti osztalék valószínűleg most is tartható lesz. Ez a mai árfolyamra vetítve 74/600 = 12,3%-os osztalékhozamnak felel meg, ami nagyon vonzó.
Amennyiben az ÉMÁSZ folytatja eddigi osztalékpolitikáját, akkor a 2008-as üzleti év után kifizetett osztalék elérheti a 2300 Ft-ot is részvényenként, ami a jelenlegi árfolyammal kalkulálva 2300/17250 = 13,3%-os osztalékhozamot jelent.
A ZWACK is jó osztalékrészvénynek mutatkozik, a tavalyi 1100 Ft-os osztalék jelenlegi árfolyamra nézve 10,5%-osztalékhozammal kecsegtet.
A bankszektorban az OTP és az FHB már a tavalyi év után sem fizetett osztalékot, és a pénzpiaci válság közepette az idei év után sem számíthatunk erre. A bankok részvényei általában magas osztalékot szoktak fizetni, azonban a hitelválság miatt most az osztalékok csökkentésére kényszerülnek.


Milyen előnyei vannak az osztaléknak?

Az osztalékpapírok egyik előnye, hogy egy tőzsdei visszaesésnél általában felülteljesítik piacot, és a többi részvény árfolyamához képest kisebb mértékben esnek. Ezen társaságok egy része a nem ciklikus iparágakban van jelen, stabil cash-flowal rendelkeznek, és jelenleg az alacsonyabb részvényárfolyamnak, valamint a várhatóan stabil osztaléknak köszönhetően vonzó hozamot biztosítanak.

Az osztalékrészvények másik előnye, hogy az osztalékból származó nyereségnek csak 10%-át kell adóként befizetni az államkincstárnak, szemben a 20%-os árfolyamnyereség-adóval. Ezért például, ha egy birtokunkban lévő részvény a közeljövőben osztalékot fizet, akkor nem érdemes az osztalékfizetés előtt eladni, hiszen akkor az árfolyamnyereség 20%-t adózzuk, míg ha megvárjuk az osztalékfizetést (a részvény árfolyama ezután körülbelül az osztalék értékével csökken), akkor az osztaléknak csak a 10%-t adózzuk. (Más a helyzet, ha az osztalékfizetés előtt árfolyamveszteségünk van, ekkor megéri eladni a papírt, mert így nem kell adóznunk, míg ha megvárjuk az osztalék kifizetését, akkor annak 10%-át mindenképp be kell fizetnünk.)

Nem ciklikus iparágak

A nem ciklikus iparágak kevésbé érzékenyek a gazdasági ciklusokra, és recesszió idején jelentősen felülteljesítik a ciklikus iparágakat. A magyarázat egyszerű: ezen iparágak olyan termékeket gyártanak, vagy olyan szolgáltatásokat adnak el, amelyekre gazdasági visszaesés idején is szükségünk van. Jellemzően ilyen termékek és szolgáltatások: áram, telefon, egészségügyi-, higiéniai-, kozmetikai cikkek, gyógyszerek, dohányáruk. Ezzel szemben például az autóipar, vagy a technológiai szektor olyan „luxuscikkeket” gyártanak, amelyek nélkül képesek vagyunk megélni gazdasági visszaesés idején, ezért ezek az iparágak érzékenyek a gazdasági ciklusokra.
Néhány BÉT-en jegyzett társaság a nem-ciklikus iparágakból: MTELEKOM, RICHTER, EGIS, ELMŰ, ÉMÁSZ. Az említett részvényeket, valamint a többi BÉT-en jegyzett részvényt most kedvezményes tranzakciós díjak mellett vásárolhatjuk meg az Erste Netbroker online kereskedési rendszerén keresztül. Az akcióról bővebb információk itt találhatók.

Az osztalékrészvények hozamát általában az állampapírok hozamával szokták összehasonlítani. Alapjában véve elmondható, hogy egy osztalékot fizető részvényt akkor érdemes megvásárolni kizárólag az osztalékhozamáért, ha az meghaladja a kötvénypiacon elérhető hozamot. Éppen ezért negatív irányú kapcsolat van az állampapírpiacon kialakult hozamok és az osztalékrészvények árfolyama között. Amennyiben hozamszint-emelkedés zajlik a piacon, az osztalékrészvények veszítenek értékükből, ha hozamszint-csökkenés megy végbe, akkor árfolyam növekedés figyelhető meg. Fontos megjegyezni, hogy az osztalékhozamot nem feltétlenül 1 évre vetítve kapjuk meg, gyakran ennél rövidebb időtávra.

Fontosabb osztalékfogalmak

Osztalékfizetési ráta: megmutatja, hogy a megtermelt nyereség mekkora hányadát osztja ki a cég a részvényeseinek. Képlet szerint: összes kifizetendő osztalék / a cég előző évi adózott nyeresége
Osztalékhányad: az osztalék mértéke a névértékre vetítve (nem ez alapján értékeljük az osztalékpapírt) Képlet szerint: részvényenként kifizetett osztalék / részvény névértéke
Osztalékhozam: kereskedés szempontjából a legfontosabb mutatószám, az osztalék mértékét a részvény árfolyamára vetíti. Képlet szerint: részvényenként kifizetett osztalék / részvény árfolyama
E-nap: az osztalék kifizetésének első napja, az osztalékra jogosultak követelése ettől a naptól nyílik meg.
E-5 nap: a tulajdonosi megfeleltetés fordulónapja, aki e nap végén birtokolja a részvényt, az jogosult az osztalékra (azonban a T+3 napi elszámolás miatt ennél korábban kell megvásárolnunk a részvényt).
E-8 nap: az osztalékra jogosító részvény megszerzésére irányuló tőzsdei ügylet kötésének utolsó napja a BÉT-en.

Néhány BÉT-en jegyzett társaság 2006-ben és 2007-ban kifizetett osztaléka:



Példa (a számításokat a netfolio.hu online portfóliókezelő rendszerben végeztük)

2007.01.03-án 5 millió forint befektetésével létrehozunk egy 4 osztalékrészvényből álló portfoliót, egyenlő súlyokkal:


Az utolsó részvény osztalékfizetése 2007.08.27-én volt, és a 4 részvény összesen 372.460 Ft osztalékot fizetett ki. 10%-os adózás után, ha csak az osztalékhozamot nézzük, akkor ez 8 hónap alatt 6,7%-os hozamot jelent befektetett tőkére vetítve, ami éves szinten körülbelül 10%-nak felel meg. 2007 januárjában az 1 éves állampapír-piaci hozam 7,7% volt, tehát csak az osztalékkal is magasabb hozamot realizáltunk.
Ha az árfolyamnyereséget is figyelembe vesszük, akkor összességében 25,18%-os hozamot értünk el a 8 hónap alatt, persze ez nagy kockázattal is párosult (ábra). A BUX-indexet felülteljesítette az adott időszakban az osztalékpapírokból kialakított portfolió.



Magyarázat: a kockáztatott érték, vagy más néven VaR azt mutatja meg, hogy 95%-os valószínűséggel 1 nap alatt maximálisan mekkora összeget veszíthet a portfolió az értékéből.
 

Hozzászólások

    Hozzászólás

    • A webcímek és email címek automatikusan linkekké alakulnak.
    • Engedélyezett HTML elemek: <a> <em> <strong> <cite> <code> <ul> <ol> <li> <dl> <dt> <dd>
    • A sorokat és bekezdéseket a rendszer automatikusan felismeri.

    További információ a formázási lehetőségekről